Elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a napokban azt a feljelentést, amely szerint kampánycélokat szolgált, ezért bűncselekmény gyanúját veti fel az Orbán-kormánynak az energetikai létesítmények fokozott őrzéséről szóló februári rendelete.

A rendőrségi határozat az Integritás Hatóság internetes oldalára felkerült azon ügyek között olvasható, amelyekben bárki kezdeményezhet felülvizsgálatot.

A BRFK azt írta, a feljelentő szerint Magyarország akkori miniszterelnöke a 2026-os országgyűlési választások kampányidőszakában bejelentette, hogy elrendelte a fegyveres erőknek bizonyos energetikai létesítmények fokozott őrzését, de ezt érdemi indoklással nem támasztotta alá.

A kormány a választásokat követő harmadik napon a fokozott őrzésre irányuló döntését visszavonta, a kivezényelt fegyveres erőket visszarendelte, és ez az intézkedése ugyancsak indoklás nélkül maradt - tette hozzá.

A feljelentő álláspontja alapján az intézkedéseknek nagy valószínűséggel nem nemzetbiztonsági okai voltak, csupán az akkori kormánypárt háborúellenes kampányának erősítését szolgálták. Mivel a fokozott őrzést a költségvetésből finanszírozták, a kormánypárt a költségvetés egy részét saját kampánycéljára fordította, ami felveti a költségvetési csalás gyanúját.

A rendőrség úgy látta, hogy a feljelentő által leírtak nem a költségvetési csalás, hanem a hivatali visszaélés gyanúját vetik fel, ezért annak megvalósulását vizsgálta. A BRFK arra hivatkozva döntött a feljelentés elutasításáról, hogy az abban leírt cselekmény nem bűncselekmény.

Indoklása szerint hivatali visszaélést az a hivatalos személy követhet el, aki úgy szegi meg hivatali kötelességét, lépi túl hivatali hatáskörét, vagy él vissza hivatali helyzetével, hogy magatartása közvetlen hatással van közfeladatot ellátó tevékenységére, és kötelességszegésének célja, hogy szándékosan jogtalan előnyt biztosítson, vagy jogtalan hátrányt okozzon. A jogtalan előny, vagy hátrány egyaránt lehet anyagi, erkölcsi, személyi természetű - jegyezték meg.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az ügy tárgyát képező, február 25. és május 24. között hatályban lévő, összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről és az ahhoz kapcsolódó intézkedésekről szóló 30/2026 (II.25.) kormányrendeletet a kormány, vagyis az a szerv hozta meg, amelynek erre törvényi felhatalmazása volt, így a kötelességszegés, vagy a hatáskör túllépése kizárt.

Nincs arra vonatkozó adat, vagy információ, amely azt támasztaná alá, hogy a kormányrendelet célja a kampány erősítése lett volna - hangsúlyozták.

A BRFK rámutatott, hogy a Magyar Honvédségről szóló törvényben a kormány felhatalmazást kapott, hogy fokozott őrzési feladatokat rendeljen el a haderő számára. A honvédség az e törvényben meghatározottak szerint látja el feladatát, az ennek betartása miatt keletkezett többletköltség nem értékelhető jogtalan hátránynak, így bűncselekmény megállapítása kizárt

- olvasható a rendőrségi határozatban.

Az Integritás Hatóság korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekmények ügyében a nyomozó hatóságok vagy az ügyészség által hozott elutasító vagy megszüntető döntésekkel szemben a gyanúsított, a védő, a sértett és a feljelentő kivételével bármely természetes vagy nem természetes személy felülbírálati indítványt terjeszthet elő.

A büntetőeljárásról szóló törvény új rendelkezése értelmében a dokumentumokat anonimizált formában az Integritás Hatóság is közzéteszi honlapján, így egyetlen felületen válik elérhetővé a külön eljárással összefüggő döntések és eljárási információk köre, lehetővé téve, hogy az érdeklődők mérlegeljék, élnek-e a jogszabály adta lehetőséggel - ismertették.