A magyar GDP mintegy 1,8 százalékát teszik ki a külföldön munkát vállalók hazautalásai - derült ki a Világbank statisztikáiból. Ezzel segítik a kivándorlók az itthon maradt családtagjaikat: a nemzetgazdaság számára ez a fogyasztás és a jövedelmi különbségek növekedését egyaránt magával hozhatja.

A Világbank adatai szerint tavaly októberig 2 403 millió dollárt - körülbelül 530 milliárd forintot utaltak Magyarországra a kivándorlók, ez a GDP 1,8 százaléka. Lengyelországban ez az arány 1,4 százalék, Szlovéniában 1,2, Romániában és Szlovákiában 2,1, míg Csehországban csak egy százalék. A bruttó hazai össztermékéhez viszonyítva legnagyobb arányban Kirgizisztán részesedik kivándorló állampolgárai által hazaküldött jövedelemből: ott ez az arány a Világbank adatai szerint 31,4 százalék. Globálisan a hazautalások mértéke a Világbank becslései alapján elérik a 414 milliárd dollárt, 2016-ig pedig 540 milliárd dollár körüli szintre emelkedhetnek.

Kelet-Közép Európában a hazautalás a külfölditőke-befektetést követően a második legnagyobb külső pénzügyi forrást jelenti az országok gazdasága számára. Ezek azok az összegek, melyeket a külföldön letelepedők családtagjaikat támogatják, hiteleiket törlesztik, befektetéseket finanszíroznak és egyéb terveiket valósítják meg. A hazautalások szerepe mikroszinten a szegénység csökkentésében kézzel fogható. Globális szinten a hazautalások csökkentik a jövedelmi különbségeket - az IMF egy korábbi becslése alapján a hazautalások 10 százalékos növekedése 2 százalékkal képes csökkenteni a naponta egy dollár alatt élők arányát a világban - mikroszinten azonban épp ellenkezőleg hat, növeli a jövedelmi különbségeket.

A hazautalásban részesülők jövedelmi viszonyait javítja, így az ilyen juttatásban részesülő családtagok jobb anyagi helyzetbe kerülnek, mint akinek nem dolgozik rokona külföldön. Ezek a privát, kis összegű utalások nagyrészt a fogyasztásban hasznosulnak: előnye, hogy olyan jövedelemáramlást biztosít, amely ellenáll a gazdasági válságnak. Kutatók azonban a migránsok hazautalásainak negatív hatásaként kiemelik, hogy ez a transzfer sok esetben életképtelen gazdasági struktúrákat tart életben, valamint a fogyasztás élénkítésén keresztül az árszínvonalat is növeli.