Városlista
2022. június 25, szombat - Vilmos

Hírek

2017. Június 30. 07:24, péntek | Életmód
Forrás: mti

A beidegződések felülírhatók, de nem tűnnek el az agyból

A beidegződések felülírhatók, de nem tűnnek el az agyból

Nehéz felülírni a kialakult beidegződéseket, de ez akkor is lehetséges, ha erre nem kap explicit instrukciót az ember.

A sikeres átírás után azonban nem tűnik el a korábban megtanult viselkedésforma, az új és a régi tudás egymás mellett létezik - állapították meg magyar kutatók.

Az ELTE, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatásának eredményei a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentek meg csütörtökön.

Mint az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportjának MTI-hez eljuttatott közleményében írják, automatizmusaink, szokásaink annyira az életünk részei, hogy gyakran észre sem vesszük őket, így a meglévő automatikus készségeket, szokásokat nagyon nehéz átírni.

"Vért izzadunk, amikor angolul beszélve próbáljuk helyesbíteni magyar akcentusunkat, vagy amikor a rosszul megtanult nyelvtani formát próbáljuk helyreigazítani. A sportban szintén megfigyelhetjük, hogy mennyire nehéz megszabadulni a korábban rosszul elsajátított mozdulattól. De társas és érzelmi helyzetekben is nap mint nap megfigyelhetjük a jelenséget. (...) Az addikciók is ide sorolhatóak: a jó érzés, hogy rágyújtunk egy cigarettára vagy szivarra, és az ezzel járó rituálé mélyen belénk vésődhet. Vajon felül lehet írni beidegződéseinket?" - erre kereste a választ Németh Dezső egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője kollégáival.

Annak ellenére, hogy az automatizmus létezésével tisztában van a tudomány, a jelenség természettudományos vizsgálatára eddig csak korlátozottan álltak rendelkezésre módszerek. E tekintetben hozott újat a kutatócsoport, amikor kifejlesztett egy módszert, melynek segítségével természettudományos módszerekkel vizsgálhatóak a végbemenő idegrendszeri és pszichológiai folyamatok. Kutatásuk célja az volt, hogy feltárják, milyen faktorok határozzák meg a szokás jellegű viselkedést és annak megváltoztatását, milyen idegrendszeri és pszichológiai folyamatok zajlanak a háttérben - olvasható a közleményben.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy akkor is át tudjuk írni viselkedésünket, ha erre explicit instrukciót nem kapunk. Ha például valaki külföldre költözik, el tudja sajátítatni a helyi akcentust akár tanár nélkül is. Természetesen az explicit instrukció segíti az áthuzalozást, de nem feltétlenül szükséges hozzá.

A kutatás azt is megállapította, hogy a sikeres átírás után nem tűnik el a korábban megtanult viselkedésforma. Az új és a régi tudás egymás mellett, párhuzamosan létezik, igaz, a régi már nehezebben érhető el.

A kutatócsoport által kidolgozott módszer segítségével számos agykutatás célozhatja meg sikeresen az áthuzalozás kérdését, ezáltal új terápiás és fejlesztő módszerek születhetnek, melyek segíthetnek az embereknek kitörni a szokások börtönéből.

Címkék: agy, beidegződés, szokás

Ezek érdekelhetnek még

2022. Június 25. 14:06, szombat | Életmód

Csökkent az elküldött sms-ek és emelkedett a mobil hívások száma az elmúlt években

A lakossági előfizetők 2021-ben 714 millió sms-t írtak és küldtek ki a mobiljaikkal, 2018-ban azonban ez a szám még meghaladta az egymilliárdot; bár az sms-küldési kedv csökken, a mobilhívások száma,

2022. Június 24. 10:03, péntek | Életmód

Külföldi nyaralás előtt célszerű tájékozódni a szabályokról

Külföldi nyaralás előtt célszerű tájékozódni az áruk kiviteli szabályairól vagy a házikedvencek utaztatásáról, mások vonatkoznak ugyanis az Európai Unió (EU) határain belüli, illetve azon kívüli utazásokra

2022. Június 19. 12:01, vasárnap | Életmód

Többet költenek idén nyaralásra a magyarok, mint a járvány előtt

Idén 130 ezer forinttal többet szán nyaralásra a magyar lakosság a járvány előtti időszakhoz képest - derült ki az MKB Bank legfrissebb, MTI-nek küldött felméréséből.

2022. Június 18. 18:13, szombat | Életmód

Főként otthon kávéznak az emberek, ennyit költenek erre egy felmérés szerint

A magyarok naponta átlagosan két kávét isznak, az egyiket otthon, míg a másikat nagy valószínűséggel a munkahelyükön, az otthoni kávéfogyasztásra a válaszadók mintegy fele havonta legfeljebb 3000 forintot költ,