A tűzoltólaktanyában rendezett és a szekszárdi Alisca Brass Band fúvószenéjével felvezetett ünnepség köszöntőbeszédét a dombóvári tűzoltóságot 1974-től 1996-ig vezető Szimon János nyugalmazott tűzoltó alezredes mondta el. Az 1987-ben átadott épület „elődeinek” és viszontagságos megvalósulási körülményeinek ismertetése mellett a Döryeknek a dombóvári tűzvédelem megszervezésében betöltött szerepét méltatta.

Szimon János fotójára kattintva megtekintheti képgalériánkat. Ha folytatni szeretné az olvasást, kérjük, gördítsen tovább.

Az egykori parancsnok áttekintéséből kiderült, hogy a mai laktanya helyét is valamikor birtokló család felvilágosult tagjai felismerték, hogy a létesítményeket nemcsak megépíteni kell, a javakat nem csak megtermelni szükséges, hanem azok védelméről is gondoskodni kell. Ennek szellemében alakult meg 1876-ban első dombóvári önkéntes tűzoltó egyesület Döry Lajos elnökletével. A posztot tőle később Döry József vette át. Míg a leghosszabb elnökség Döry Hugó nevéhez fűződik, aki 20 éven keresztül vezette az egyesületet. A Döry család a XIX. század közepétől a gazdálkodás területén folyamatosan fejlődött, gazdaságai országos, sőt európai hírre tettek szert. Előbb állattenyésztéssel foglalkoztak, majd a legelőket szántóföldekké alakították. Híres volt a Tüske-pusztai birtokuk, melynek kastélyépülete közvetlenül a mai tűzoltóság szomszédságában helyezkedik el. A család tagjai kivétel nélkül közéleti személyiségek voltak. Különösen igaz ez Döry Hugóra, aki a tűzoltó egyesület vezetése mellett hosszú időn keresztül volt Újdombóvár község bírája. Tisztét nemes ügyszeretettel, dicséretes agilitással töltöttbe be, és maradandó érdemeket szerzett a község fejlesztésében. Munkája elismeréseként díszpolgárrá is avatták.

A végül többek között id. Csöglei István nyugalmazott tűzoltó ezredes kutatási tevékenységéért köszönetet mondó Szimon János beszédét követően a jobaházi Döry család nevében Döry Hugó köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Kifejezte, mennyire megtisztelve érzi magát a család, hogy ennyi évszázad után is él emlékük a városban. Megtudtuk tőle, hogy három testvére van. Öccse, Jenő Budapesten él. Az ő fia az ünnepségen tiszteletét tevő Döry Endre. Bátyja (Imre - a szerk.) Svédországban él és egy gyermeke van, Tamás. Jómaga pedig Svédországban, Stockholmban él, két fia és egy lánya van. Húga, Döry Éva két gyermekével Budapesten él. Unokatestvére, László és családja szintén elkísérte őt az ünnepségre. Döry Hugótól megtudtuk azt is, hogy édesapja (Döry Ádám - a szerk.) még Dombóváron született, de 1951 után, az államosítás és a kitelepítés miatt Budapestre került, ahol most is él feleségével (született Jeszenszky Éva - a szerk.). Döry Hugó végül azzal köszönt el, hogy az érdeklődők figyelmébe ajánlotta az Ulrich Attila és Pozsonyi József által a család történetéről írt könyvet.

Döry Hugó fotójára kattintva megtekintheti képgalériánkat. Ha folytatni szeretné az olvasást, kérjük, gördítsen tovább.

A beszédeket követően a Dombóvár szervezett tűzvédelme 135. évfordulójának emléket állító, Nagy Róbert által készített táblát Döry Hugó, Döry Endre és Szabó Jenő tűzoltóparancsnok leplezte le a laktanya bejáratánál. Ezzel a dombóvári tűzoltólaktanya ünnepélyesen felvette a Döry Tűzoltólaktanya nevet.

Az emléktábla-avatást követően a művelődési házban a Dombóvári Ifjúsági Fúvószenekar és berni Metallharmonie Tűzoltózenekar közreműködésével megtartott Szent Flórián Napi ünnepségen Szabó Jenő tűzoltóparancsnok további részletekkel szolgált a Döryeknek a helyi tűzvédelemben betöltött szerepéről.

A parancsnok a társadalmi összefogásnak egyik meghatározó jeleként utalt arra, hogy 1876-ban megalakult Dombóváron a Dombóvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Létrehozásában nagy szerepet játszott, hogy az 1800-as évek végén Újdombóváron, Ódombóváron és a környék településein egyre gyakrabban csaptak fel a lángok lakóházakban és gazdasági épületekben. Az egyesületalakításban közrejátszott Gróf Széchenyi Ödönnek, a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség Elnökének erre ösztökélő felhívása is, amelyet 1870-től kezdődően tett közzé.

A dombóvári tűzoltó egyesület megalakulása Döry Lajos nevéhez fűződik. Az alakuló gyűlés 1876. április 22-én volt, ahol főparancsnoknak Draskovich Lajost választották meg. A közgyűlés felhatalmazásával a választmány készítette el az alapszabályt, amelyet a Belügyminisztérium 1876. december 9-én hagyott jóvá. Kezdetben az egyesület nagyon kevés oltóeszközzel rendelkezett, csupán egy szekérfecskendő, vizes veder, és néhány csáklya állt a rendelkezésükre. Tűzoltószertáruk sem volt, ahol ezeket az eszközöket tárolhatták volna. Jótékonysági bálokat és egyéb rendezvényeket szerveztek, hogy a befolyt pénzből oltóeszközöket vásárolhassanak, majd később a vásártéren megépítették a tűzoltóőrtanyát.

1927-ben Újdombóvár - a környező puszták és községek összefogásával - egy új tűzoltó egyesületet hozott létre, melynek elnökévé Döry Hugót választották meg. Ezzel Dombóváron már két tűzoltó egyesület is működött. A két szervezet egymás munkáját segítve fékezte meg a lángokat…

A veterán tűzoltóautók bemutatóját, a paksi magasból mentő gépjárművel végrehajtott városnézési lehetőséget és gyermekeknek szánt ügyességi versenyeket is felvonultató nap délelőtti részében, a laktanyánál készült képeinkből összeállított galéria a lenti fotóra kattintva is megnyitható.