A 2014-es költségvetés egyik vesztese a turizmus, a turisztikai marketingre jövőre kevesebb jut, 12,5 milliárd forintról 9,9 milliárd forintra csökkent az előirányzat - írja a Világgazdaság. A lap szerint ebből 6 milliárd forint a Forma-1-re megy el. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy jelenleg 14 millió eurós költségvetésből népszerűsítik az osztrák fővárost, ez csaknem annyi, mint a Magyar Turizmus teljes országos büdzséje.

Néhány nappal a turizmus világnapjának megünneplése után az ágazat szereplői azzal szembesültek, hogy mindössze 9,9 milliárd forint szerepel a 2014-es költségvetési törvényjavaslat turisztikai célelőirányzat rubrikájában. Ezen lobbizással ugyan lehet még szépíteni, de egyelőre 2012 és 2013 után ezúttal egyelőre nem nyertese, hanem vesztese a turizmus a büdzsének. Idén ugyanis 12,5 milliárd forintot kapott a turizmus, és még 2012-ben is bőven 10 milliárd forint felett volt ez az összeg.

'A turizmus a magyar gazdaság egyik meghatározó, szolgáltató ágazata, mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatás vonatkozásában. A turizmus elősegíti a helyi hagyományok fennmaradását, a kulturális- és természeti értékek bemutatását, javítja az országról kialakult képet és jelentős szerepe van az elmaradott térségek felzárkóztatásában, a vidéki népesség megtartásában is” – olvasható a törvényjavaslatban. Ráadásul a turisztikai célelőirányzat terhére történik a világ legnézettebb sporteseményei közé tartozó, Magyarország számára jelentősen pozitív makrogazdasági hatással bíró Forma 1 – Magyar Nagydíj rendezői jogdíjának támogatása is.

„A MALÉV csődje és annak negatív hatása miatt még jelentősebb marketing források bevonására lenne szükség, hogy az Magyar Turizmus Zrt. közreműködésével további új légitársaságokat lehessen megnyerni a Liszt Ferenc Repülőtér forgalmának növeléséhez, ami Budapest turizmusát támogatná” – írta a szállodaipar helyzetét értékelő tanulmányában a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. Más országokban még a válság éveiben is inkább emelték a turisztikai marketingre fordítható összegeket, ezzel szemben ezek Magyarországon egyre csökkentek. Figyelemreméltó, hogy jelenleg 14 millió eurós költségvetésből népszerűsítik az osztrák fővárost, ez csaknem annyi, mint a Magyar Turizmus Zrt. teljes országos büdzséje.

A turisztikai tevékenységek finanszírozása változatlanul elsősorban a vendégéjszakát terhelő idegenforgalmi adóra és annak költségvetési kiegészítésére épül. A jelenlegi rendszer szerint az a helyi önkormányzat, amely a helyi adók között idegenforgalmi adót is kivet a településen eltöltött vendégéjszakák után, kiegészítésként állami támogatást kap. Ennek összege minden egyes beszedett forint után másfél forint. Vagyis ha drasztikusan csökken a vendégéjszakák száma, kevesebb a befizetett adó, kevesebb a kiegészítés, zuhan a települési bevétel. Évek óta vita tárgya az önkormányzatok és a helyi turisztikai vállalkozások (TDM) között, hogy ki és milyen arányban diszponáljon az idegenforgalmi adó és a költségvetési hozzájárulás fölött.

„Az önkormányzatok egyes turisztikai feladatainak támogatása a beszedett idegenforgalmi adó mellé járó differenciált költségvetési kiegészítés biztosításán keresztül valósul meg. Az előirányzaton 400 millió forint került tervezésre” – áll a költségvetési törvényjavaslatban. A 3200 önkormányzatból mintegy hatszáz szed idegenforgalmi adót, a bevétel döntő többsége a leglátogatottabb ötven–száz településen folyik be. A TDM Szövetség korábban az idegenforgalmi adó után járó állami támogatást követelte magának, ez valószínűleg 2014-ben sem fog megtörténni.