A bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százalékkal nőtt a második negyedévben, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékos volt a gazdaság növekedése a szezonálisan kiigazított adatok szerint - erősítette meg a részletes adatok alapján szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A második becslés megegyezik az augusztus 14-én közölt első becslés eredményével.
A második negyedévben jelentősen emelkedett a feldolgozóipar (9,0 százalék), az építőipar (19,1 százalék) és a mezőgazdaság (5,6 százalék) teljesítménye is. A feldolgozóiparon belül a közútijármű-gyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen - állapította meg jelentésében a KSH.
A szolgáltatások teljesítménye az átlagnál szerényebb, 2,1 százalékos növekedést mutatott, de ez is jelentős gyorsulás az előző negyedévi 1,5 százalékos mértékhez képest. A szállítás, raktározás területén hozzáadott értéket meghúzta az ipari növekedés, így teljesítménye 4,5 százalékkal nőtt az előző negyedévi 4,0 százalék után. Hasonlóképpen a piaci folyamatok alakulását tükrözi pénzügyi biztosítási, valamint az ingatlanpiaci szolgáltatások hosszantartó visszaesése, amely a második negyedévben 1,6, illetve 0,3 százalékos volt.
A felhasználási oldalon a beruházások növekedési üteme az első negyedévi 13,9 százalékról 17,4 százalékosra gyorsult, amiben mind az építési beruházások, mind a gépbeszerzések szerepet játszottak - tudatta a KSH és kiemelte a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint a mezőgazdaság területén megvalósult beruházások szerepét.
A háztartások fogyasztási kiadásainak 1,7-ről 2,4 százalékra gyorsult növekedésén belül az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra, valamint a lakásszolgáltatások terén tapasztal volumennövekedést emelte ki a statisztikai jelentés.
Az export és az import növekedése lassult az előző negyedévihez hasonlítva rendre 7,7-ről 6,7, illetve 7,8-ról 7,3 százalékra. A GDP-ben számításba vett külkereskedelem az árukat és szolgáltatásokat együtt mutatja, és a második negyedévben a szolgáltatások exportja 6,7, míg az import 1,6 százalékos növekedést mutatott az idegenforgalmat is beleértve.
A termelési oldalon a GDP 3,9 százalékos növekedéséhez az ipar 1,6, a szolgáltatások 1,0, az építőipar és a mezőgazdaság 0,6, illetve 0,2 százalékkal járult hozzá. A felhasználási oldalon a beruházások 2,4, a fogyasztás 1,2, a külkereskedelmi többlet pedig 0,2 százalékkal részesedett a növekedésből.
Az előző negyedévhez képest a mezőgazdaság termelése 4,7, a feldolgozóipar 1,6, az építőipar 1,7 százalékos növekedést mutatott, míg a szolgáltatások 0,6 százalékkal nőttek. A felhasználási oldalon a beruházások 4,5 százalékos negyedéves növekedése kiugró, a háztartások fogyasztása 0,4 százalékkal nőtt a vásárolt fogyasztás 0,7 százalékos növekedése és a természetbeni társadalmi juttatások 0,7 százalékos csökkenése következtében. Az import negyedéves növekedése harmadik negyedéve felülmúlja exportét: a második negyedévben 1,9, illetve 1,2 százalékos volt a növekedése az első negyedévhez képest.
A részletes második negyedévi adatokról kiadott jelentésben a KSH felülvizsgálta az első negyedévi számokat is: eszerint az éves GDP-növekedés 3,5 százalék helyett 3,7 százalékos volt. A termelési oldalon a mezőgazdaság 5,8 százalékos csökkenését 2,4 százalékos növekedésre javította a KSH, míg feldolgozóipar és az építőipar növekedését árnyalattal, 9,6-ról 9,7-re emelte, az építőiparát 25,2-ről 24,4-re mérsékelte. A szolgáltatások teljesítménye változatlanul 1,5 százalékkal nőtt az első negyedévben. A felhasználási oldalon 13,3 százalékos növekedésről 13,9-re változott a beruházások és 0,7-ről 1,3 százalékosra a fogyasztás növekedési üteme az első negyedévben. Az export növekedési üteme 7,5 helyett 7,7 százalékos lett, az importé 7,6-ról 7,8 százalékra változott.