Európában egyik legelterjedtebb típusa a svédmasszázs, mely Pehr Henrik Ling svéd vívómester nevéhez köthető. Vizsgálta és a rendszerezte a masszázs fogásokat, majd ötvözte ezeket a tornával, és ebből jött létre svédmasszázs. Természetesen a masszázs folyamatosan változásban van, új és új változatai jelennek meg speciális hatásokkal, így ma már könnyen találhatunk számunkra megfelelő változatot.

A klasszikus svédmasszázs öt alapfogásból épül fel: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés és rezegtetés. Léteznek kiegészítő fogások is: intermittáló nyomás, felrázás, kirázás, vezetett passzív kimozgatás. Mindegyik alapfogásnak saját szerepe van. A simítással kezdődik a masszázs, mint egy bevezető és előmelegítő fogás, illetve ezzel pszichés kapcsolat jön létre a masszőr és a vendég között. A dörzsölés során a bőr elhalt hámsejtjei leválnak, a bőrben vérbőség keletkezik, a hajszálerek feltöltődnek, illetve a mély rétegben a letapadások feloldódnak, a fájdalmas izomcsomók megszűnnek. A gyúrás elsősorban az izmokra hat, de jelentős hatással van a bőrre és a bőr alatti területekre. Fellazítja a letapadt izmokat, fokozza az anyagcserét, a vér- és nyirokkeringést elősegíti, illetve a fáradtságérzetet csökkenti. Az ütögetéssel a bőr vérellátását és az izmok tónusát fokozzák. A rezegtetés az előzőleg keltett ingerek levezetése, a felfokozott izomtónust csökkenti, mindemellett pedig nyugtató és fájdalomcsillapító hatása van.

A masszázst számos területen alkalmazzák a gyógyászatban, de a közéletben is széles körben elterjedt stressz oldó és nyugtató hatása miatt. A rendszeres masszázs pedig hosszútávon jótékony hatással bír egészségünkre, így ne sajnáljuk magunkat megajándékozni egy-egy órával!