Városlista
2019. december 14, szombat - Szilárda

Hírek

2011. Március 06. 22:51, vasárnap | Helyi
Forrás: Tilinger Sándor

A tíz éve elhunyt Leskó László író-újságíróra emlékeztek

A tíz éve elhunyt Leskó László író-újságíróra emlékeztek

Volt osztálytársai, barátai és tisztelői közül azért jelentek meg néhányan az átalakított és emléktáblával ellátott Fő utca 15. szám alatti szülőháza előtt március 5-én délután, hogy felidézzék a tíz éve ezen a napon elhunyt

Az előre meg nem hirdetett alkalomra egymás értesítése útján összejöttek egy szál virággal, nemzeti színű szalaggal és egy-egy szál gyertya meggyújtásával emlékeztek az Újdombóváron született, a környékről középiskolai tanulmányait követően elkerült, delélekben és írásaiban haláláig Dombóváron mindvégig jelen volt író-újságíróra. Életrajza a Tlinger Sándor által készített fotók után olvasható.


Leskó László életrajza Takács Istvánné Arcok Dombóvárról című műve és a www.somogy.hu alapján

1943. november 10-én Újdombóváron született vasutas családban. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Gőgös Ignác Gimnáziumban érettségizett 1962-ben. Oklevelét 1965-ben szerezte a Kaposvári Tanítóképző Intézetben. 1985-ben elvégezte a Politikai Főiskola művelődéspolitikai szakát. 1962-től az izményi általános iskolában tanított, majd a györei kultúrotthon igazgatója volt.

Első írásai a Tolna Megyei Népújságban jelentek meg. 1967-ben/1969-ben került a Somogyi Néplaphoz, melynek mezőgazdasági rovatánál, később főmunkatársaként dolgozott. Elsősorban a falusi emberek világa jelent meg míves riportjaiban. Emellett hiteles színházi kritikái váltottak ki elismerést az olvasókban. Újságírói tevékenysége mellett szépírói, szociográfiai munkássága is figyelemre méltó. E műfajokban több kötete jelent meg. 1986-ban a Szabad Föld c. hetilaphoz került, ahol előbb a szerkesztőség dél-dunántúli tudósítója, majd egy ideig főszerkesztő-helyettese volt. 1995-ben Táncsics Mihály-díjjal tüntették ki. Alkotói pályáját a vállalatánál végbement tulajdonváltás törte derékba: röviddel elbocsátása után súlyos betegségben hunyt el 2001. március 5-én. A fővárosi Kerepesi temetőben nyugszik.

Művei - Kaposvár (1971), Gammapolison innen (1982), Kihűlt lábnyomokon (1987), Bolydulás vagy bolydúlás (1995), Egyszervolt szenteste (1999), Eszközünk a szó (2000) - a Forrás, az Életünk, az Élet és Irodalom, az Új Tükör, a Mozgó Világ, a Dunatáj folyóiratokban jelentek meg. Egy ideig a Magyar Nemzet somogyi tudósítója is volt.

Jelentősebb kitüntetései: aMunka Érdemrend bronz fokozata, a Művészeti Alap Nívódíja (1982), Táncsics Mihály-díj (1995).

Ezek érdekelhetnek még

2019. December 13. 13:33, péntek | Helyi

Könyvadomány a Bibliotékának...

A Földi István Könyvtár és a Fekete István Kulturális Egyesület 1996 óta partneri kapcsolatokat ápol.

2019. December 13. 10:16, péntek | Helyi

OviZsaru Gyulajon

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Galló József Általános Iskola és Magoncka Óvodájában jártak a Dombóvári Rendőrkapitányság munkatársai.

2019. December 12. 08:31, csütörtök | Helyi

Mikulás balettcipőben

Minden év december 6-án érkezik meg a Mikulás a gyermekekhez. Most is nagy izgalommal várták iskolásaink az érkezését.

2019. December 11. 16:07, szerda | Helyi

Belügyminiszteri elismerést kapott Tóth Szilvia

Hosszú időn át végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként kapott belügyminiszteri elismerést Tóth Szilvia rendőr főtörzszászlós, a Dombóvári Rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadója.