Biztosan csökken az áramhálózati alapdíj a lakossági fogyasztóknak szeptember 1-jétől, ugyanakkor ez önmagában még nem adja ki az ősztől esedékes 5,7 százalékos újabb rezsicsökkentést - írja a Napi Gazdaság. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletében mérsékelte az áramhálózati alapdíjat.

A lakossági fogyasztók tavaly november óta évente csatlakozási helyenként 1536 forintot fizettek ezen a jogcímen. Az elosztói alapdíj szeptember 1-jétől 90 forinttal, 1446 forintra csökken. Emellett viszont a fogyasztástól függő elosztói forgalmi díj kilowattóránként 8,54 forintról 8,58 forintra emelkedik.

A lap által megkérdezett iparági szakértők szerint a most megjelent rendelet minimális csökkenést jelenthet a háztartások számláiban, de arra még nem elegendő, hogy kiadja a szeptember 1-jére korábban bejelentett 5,7 százalékos következő rezsicsökkentést.

Mivel jelenleg egy kilowattóra áram végfelhasználói tarifája 39,84 forint – a támogatott díjszabás 38,44 forint –, az 5,7 százalékos mérséklés eléréséhez több mint 2 forintot kellene lefaragni az árból egységenként. Ehhez a lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők két utat láttak. Az egyik az egyetemes szolgáltatók árrése, amely ma közel 0,9 forintot tesz ki a teljes áron belül. Ennek teljes eltörlésével ugyan a kívánt rezsicsökkentés fele elérhető lenne, viszont ebben az esetben a szolgáltatóknak nem maradna fedezete az árban többek közt az ügyfélszolgálati rendszereik fenntartására.

A másik út a nagykereskedelmi tarifa csökkentése, ami jelenleg 17,3 – támogatással 16,2 – forintot tesz ki minden kilowattóra elfogyasztott áramban. Ennek mértéke ugyan csökkent tavaly a novemberi, sorrendben második villamosenergiaár-mérséklés során, de szakértők szerint itt még mindig lenne lehetőség szorítani a nadrágszíjon, a piacon ugyanis 13-14 forint környékén mozognak a jegyzésárak. Igaz, a lakossági ellátáshoz kapcsolódó nagykereskedelmi áramtermék technikailag eltér a tőzsdén forgó eszközöktől.