Erky-Nagy Tibor egyéves korától Dombóváron él. Itt járt általános és középiskolába, az érettségi vizsgát 1974-ben tette le a Gőgös Ignác Gimnáziumban, ezután Budapesten, a Szentkirályi utcai Pátria Nyomdában sajátította el a kéziszedő szakmát.
1976-tól a dombóvári Pátria Nyomdában dolgozott mint kéziszedő, később korrektor, végül pedig a formakészítés művezetője volt. Munka mellett végezte el a budapesti Gutenberg Művelődési Otthon négyéves tipográfusképző tanfolyamát, ahol megkapta a Tipográfia Mestere címet. Az Iparművészeti Főiskolán gyarapította tovább tudását, 1993-ban annak felsőfokú tipográfus-szakán végzett.

1995 óta önálló vállalkozó. Számtalan helytörténeti kiadvány tipográfusa; szerkesztette és tervezte a 100 év Dombóváron című könyvet, mely munkáját a Gutenberg 2000-díj versenyen elismerő oklevéllel, valamint a Gutenberg-sajtó kicsinyített másával honorálta a nemzetközi zsűri.

Helyi és környékbeli arculattervek, könyvek, turisztikai kiadványok tervezésén dolgozott. Nevéhez fűződik többek között a kortárs magyar építészekről szóló Vallomások – Architectura könyvsorozat tervezése. 2003-ban közreműködött a budapesti Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontjának kialakítási munkálataiban. Társszerzője az Üdvözlet Szegzárdról című könyvnek, az Üdvözlet Tolna vármegyéből I. és II. kötetének, a Szekszárd Anno, a Szekszárd ma, a Gemenc ma, valamint a Dombóváriak a Nagy Háborúban című könyveknek.

Saját írású-tervezésű kötete volt a 100 év Dombóváron, a Dombóvár tegnap és tegnapelőtt, a Dombó Retró, a Szindbád Baján járt, a Dombóvár a 3. évezred küszöbén, a Dombó Art, az Egykorvolt Dombóvár 1896–1993, és a Gunaras ötven éve. A kétezres évek elején alakította ki a Dr. Szőke Sándor Helytörténeti Gyűjtemény nyomdatörténeti termét. Dombóvár több intézményének, cégének, vállalkozásának arculatát tervezte. 2000-ben javaslatára alapították a város polgárainak megbecsülését célzó Dombóvár Város Elismerő Díszjelvényét, amely azóta is a város rangos kitüntetésének számít.

Bókai Zoltán sokoldalúságát jól mutatja, hogy kántorként, hangmérnökként és mozdonyvezetőként is dolgozott. 2002-ben billentyűsként csatlakozott a Pécsi Nemzeti Színházhoz, ahol azóta is meghatározó szereplője a zenei életnek. Több száz előadás, musical, operett és prózai darab zenei vezetője és hangszerelője volt. Az ő nevéhez fűződik a Légy jó mindhalálig musical hangszerelése és első élőzenekaros bemutatója, valamint a Pécsi Balett Bonnie és Clyde című darabjának zenéje is.

Jelenleg Bókai Zoltán a Pécsi Nemzeti Színház zenei vezetője, a Pécsi Vasutas Koncertfúvószenekar karmestere és a Budapesti Operettszínház karnagya. Emellett 25 év szünet után visszatért régi szerelméhez is – mozdonyvezetőként újra a síneken is otthon érzi magát. 2023-ban elnyerte a Pécsi Nemzeti Színház Balikó Tamás Nívódíját, ezt minden évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtó társulati tagnak ítélik oda.

(Forrás: Teol.hu)