Hírek
2022. Augusztus 30. 08:06, kedd |
Külföld
Forrás: mti/illusztráció: pixabay
Az EU bővítése mellett érvelt Prágában a német kancellár
Az Európai Uniónak a közeljövőben fel kellene vennie tagjai közé egyebek között a nyugat-balkáni országokat, Ukrajnát, Moldovát vagy Georgiát
- jelentette ki Olaf Scholtz német kancellár hétfőn Prágában az Európai Unió jövőjéről tartott előadásában a Károly Egyetemen.
Olaf Scholz szerint az Európai Unió bővítése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szervezet a jelenlegi egyhangú szavazásról fokozatosan áttérhessen a többségi szavazásra.
A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy "ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti". Úgy vélte, hogy "ott, azokon a területeken, amelyeken ma konszenzus kell, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését". Leszögezte: "Ezért azt javasoltam, hogy fokozatosan térjünk át a többségi szavazásra a közös külpolitikában, de más területeken is, mint például az adópolitika. A javaslatot annak tudatában terjesztettem elő, hogy annak Németország számára is következményei lesznek".
A kancellár előadásában ugyanakkor javasolta, hogy Európában jöjjön létre új közös légvédelmi rendszer, amely "egész Európa számára hasznos lenne", másfelől olcsóbb és hatékonyabb lenne annál, ha mindenki saját rendszert működtet.
Olaf Scholz támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia államfő elképzelését egy új európai politikai közösség létrehozásáról, amely lehetővé tenné az EU tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal.
Ukrajnával kapcsolatban Olaf Scholz felszólította az EU tagállamokat, hogy "zárják soraikat, rendezzék a régi konfliktusokat és keressenek új megoldásokat. Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg szükséges - húzta alá. Megjegyezte, hogy Németország a közeljövőben újabb fegyvereket szállít Ukrajnának.
Az ukrajnai háborút Olaf Scholz napjaink legsúlyosabb problémájának minősítette. "Az ukrajnai háború mérföldkő Európában, mert Oroszország Ukrajna elleni támadásával az imperializmus visszatért Európába. Ez elfogadhatatlan" - szögezte le a német kancellár.
Az Európai Unió Tanácsa szavazási rendszerének megváltoztatását célzó német javaslattal kapcsolatos kérdésre Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta, hogy "Csehország nagyon tartózkodóan viszonyul" ehhez. Rámutatott, hogy az EU-tagállamok nagyon eltérően viszonyulnak ehhez a kérdéshez, s a jelenlegi nagyon kritikus nemzetközi helyzetben "nem lenne hasznos" megnyitni ezt a témát.
Az energiaválsággal összefüggésben Petr Fiala hangsúlyozta: Prága és Berlin egyetért abban, hogy a problémákra "összeurópai megoldást kell találni". Csehország, mint az Európai Unió Tanácsa soros elnöke már konkrét lépéseket is tett ennek érdekében - jegyezte meg a cseh miniszterelnök.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Március 10. 10:00, kedd | Külföld
Iráni konfliktus - Donald Trump: az iráni katonai konfliktus "nagyon hamar" véget érhet
Donald Trump szerint az iráni katonai konfliktus \"nagyon hamar\" véget érhet - az amerikai elnök Floridában tartott sajtótájékoztatóján értékelte közel-keleti fejleményeket helyi idő szerint hétfőn este.
2026. Március 09. 15:00, hétfő | Külföld
A kutyát csóváló farok hasonlattal írta le Ukrajna és az EU viszonyát az energiaválságban az orosz elnök
2026. Március 07. 13:00, szombat | Külföld
Iráni konfliktus - Donald Trump: az amerikai hadiipar megnégyszerezi a különleges osztályú fegyverzet gyártását
Az Egyesült Államok hadiipari vállalatai megnégyszerezik a különleges osztályú fegyverzet gyártását - közölte Donald Trump amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta a védelmi ipar legnagyobb cégeinek vezetőit pénteken.
2026. Március 07. 08:48, szombat | Külföld
Izraeli Védelmi Erők: 80-nál is több vadászbombázóval támadta Izrael Iránt
Izrael szombaton hajnalban több katonai célpont ellen hajtott végre légicsapást Iránban. A támadás során kulcsfontosságú létesítményeket vettek célba, köztük egy földalatti ballisztikusrakéta-gyárat és egy katonai akadémiát.

