Nagymértékben csökken az ország pénzügyi sérülékenysége a jegybank növekedési programjának harmadik pillérével és a bankok kéthetes kötvényállományának mérséklésével – ezt mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója.

Az MNB néhány nappal ezelőtt bejelentett növekedési programjának első két pillérjéhez képest sokkal kevesebbet foglalkozott a sajtó a harmadik elemmel: a kéthetes kötvényállomány csökkentésével, amit a jelenlegi 4500 milliárd forintos szintről a célként kijelölt 3600 milliárd forintra faragnának le. Erre az ország pénzügyi sérülékenységének mérséklése érdekében van szükség.

– Kétféle módon történhet meg a kéthetes jegybanki kötvényállomány csökkentése – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. A rövidebb út az, ha a központi pénzintézet a kereskedelmi bankokkal megállapodik abban, hogy azok a jegybanknál lévő kötvényükért cserében devizát kapnak, amelyből visszafizetik rövid lejáratú külső adósságukat. Azzal a pénzzel tehát, amely a jegybanknál „parkolt”, csökken az ország bruttó külső adóssága.

A másik megoldáshoz az állam és a bankrendszer együttes bevonása szükséges: ebben az esetben a kereskedelmi bank vállalja, hogy a kéthetes kötvény helyett magyar állampapírt vásárol. Ennek a folyamata az, hogy a kormány döntése után az Államadósság-kezelő Központ több forintkötvényt bocsát ki. Ezt a pénzt az ÁKK – a jegybanknál devizára váltva – az állam rövid távú külföldi adósságának törlesztésére fordítja. Ekkor csökken az állam devizaadóssága és emelkedik forintadóssága, a külföldi adósságából belföldi lesz, a rövid távú adósság pedig hosszú lejáratúvá alakul, ami jelentős mértékben javít hazánk sérülékenységén.

Mindkét megoldás esetén csökken a devizatartalék is. Ez nem jelenthet problémát, ugyanis közben párhuzamosan az ország teljes adóssága mérséklődik, aminek megfelelően alacsonyabb tartalékszint is elegendő lehet.