Július közepi indulása óta a 30 ezret is meghaladta a Pénzügyi Tájoló elnevezésű, a Diákhitel Központ által fejlesztett kalkulátor látogatóinak száma, mely a felsőoktatásban való részvétel pénzügyi tervezéshez nyújt segítséget, a lehetséges forrásokat és kiadásokat számba véve, valós háttéradatok alapján.

Egy helyen összegyűjtve, friss adatbázissal, hasznos háttérinformációkkal kiegészítve mérheti fel egyetemi éveinek egy félévre vetített költségigényét az a hallgató, aki felkeresi a Diákhitel Központ weboldaláról elérhető Pénzügyi Tájolót. A látogatottsági adatok azt mutatják, valós igényre ad választ a felsőoktatás anyagi vonzatainak felmérésében iránymutatást adó kalkulátor, ugyanis három hónap alatt több mint 30 ezer látogató élt az alkalmazás adta lehetőséggel.

A mentett kalkulációkból kiderül, a kitöltők 87 százaléka forráshiányos, azaz bevételei nem fedezik a megadott képzéshez és az egyetemi életvitelhez kapcsolódó kiadásokat. A forráshiány mértéke egy szemeszterre vetítve a kitöltők 40 százalékánál meghaladja a 300 ezer forintot. A kalkulátor a teljességre törekedve a forrás oldalon sorra veszi a különböző ösztöndíjakat, a diákmunka, a Diákhitel lehetőségét, valamint a szülői segítséget is, a kiadás oldalon az esetleges önköltségi díjakon felül áttekintést nyújt a napi kiadásokról, a lakhatás, az utazás költségeiről, melynek kitöltéséhez friss kutatásokból nyert adatok adnak iránymutatást az érdeklődőknek.

A Pénzügyi Tájolót túlnyomó részt (77,5 százalék) diákok használják, ám a kitöltések arra utalnak, a továbbtanulás tervezése a család bevonásával történik, melynek megfelelően szülők is szép számban találhatók a látogatók között. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott tanulmányaik anyagi vonzataira kíváncsiak, a számítások több mint tizede az említett intézményre vonatkozik, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Debreceni Egyetem követ.

Egy felhasználó több kalkulációt is készíthet, melyek összehasonlíthatóak, vagy akár módosíthatóak is, így a fiatalok könnyen képet alkothatnak a különböző képzések költségigényeiről, illetve felmérhetik, rendszeres kiadásaikat hogyan tudják teherviselő képességüknek megfelelően alakítani.