DNS-elemzéssel tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport a "paleoeszkimók", a mai eszkimók előtti őslakók kihalt kultúráinak történetét. Az új, genetikán alapuló őstörténet az eddigi legpontosabb képet adta az észak-amerikai sarkvidék elmúlt hatezer évének lakóiról.

A sarkvidék ma élő és egykori lakóinak DNS-elemzése szerint egyetlen, Szibériából indult bevándorlási hullámmal érkezett a 700 évvel ezelőtt kihalt paleoeszkimó őslakosok összes kultúrája. A mai inuitok és az amerikai indiánok egy másik hullámmal érkeztek - idézte a BBC News a Science tudományos folyóiratban frissen megjelent tanulmányt.
Több mint 150 őslakos maradványaiból vett DNS-minta elemzésével a kutatók kimutatták, hogy a Saqqaq- és a Dorset-kultúra népei, vagyis az úgynevezett paleoeszkimók egy genetikai családhoz tartoztak, és mindannyian a Szibériából mintegy hatezer évvel ezelőtt indult bevándorlási hullámmal érkeztek Amerikába a Bering-szoroson keresztül.
"Ez az egyetlen populáció, mely a sarkvidéken letelepedett, és majdnem ötezer éven át élte túl a zord viszonyokat. Ennyi idő alatt az életmódjuk annyit változott, hogy elkülöníthető kultúrákat képviseltek" - mondta Maanasa Raghavan, a tanulmány vezető szerzője.
Az is kiderült, hogy mielőtt a paleoeszkimó kultúra 700 évvel ezelőtt hirtelen eltűnt, népeik nem keveredtek az inuitok felmenőivel, akik egy ezer éve indult második migrációval érkeztek Szibériából.
Egyelőre rejtély a paleóeszkimók népességének és kultúrájának teljes eltűnése, ami 100-150 év alatt mehetett végbe, és felvetheti akár egy "ősi népirtás" kérdését is - vélte William Fitzhugh, a washingtoni Smithsonian Intézet professzora, a tanulmány egy szerzője, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csupán spekuláció, bizonyíték nincs rá.
Az erőszakos forgatókönyv ellen szól az is, hogy az inuitok legendái csak baráti kapcsolatokról szólnak őseik - a Thule-kultúra - és a még korábban élt "kedves óriások" között.