A gyógynövény-ismereti foglalkozás első felében dr. Magda Tamás tüdőbelgyógyász főorvos tartott az őszidőben is eléggé aktuális témáról, az allergiáról tudománnyal vegyített ismeretterjesztő előadást. Vetített képein felvillantak a téma magyar kutatói, pl. Dr. Schlick Béla bakteriológus - az elnevezés egyik meghonosítója - vagy prof. Jancsó Miklós (1903-1963) szegedi professzor, a hisztamin-jelenség tudósa. De szó volt az allergia és az asztma, mint tünet-együttes ókori kínai (pl. San Huang, a "Vörös császár", a keleti füves orvoslás atyja), egyiptomi és természetesen görög-római vizsgálóiról és megörökítőiről. A napjainkat mérgező környezeti szennyeződés - por, szmog, baktériumok - mellett előadónk külön is hangsúlyozta a dohányzás káros hatását a felnőtt és a vele együtt élő vagy később megfoganó gyermek életére, annak életkilátásaira. Mehetünk a Déli-sarokra vagy eldugott szigetekre, a tenger mélyére vagy az űrbe, az éltető levegő nélkül nem élhetünk, ám a gyakran felboruló testi-lelki egyensúly megőrzésénél, vagy az arra való aktív cselekvésnél nincs igazán fontosabb!

Az est második felében Bordi Anna fitoterapeuta, a sorozat háziasszonya a vadrózsáról és a belőle nemesedő - sajnos nem eléggé használt - "C-vitamin bombáról", a csipkebogyóról és számtalan állagáról szólt alaposan és élvezetesen, a hazai kertből való termések bemutatásával. Így a bogyó húsától a porított származékon vagy az érlelt befőttön át a cukorkáig és a teáig széles skáláját vonultatta fel a kincses asztalon mindezeknek. Közben egy magyar hadifogoly-naplóból vett részlettel példázva: a Gulagok (orosz-szovjet büntetőtáborok) lakóinak túlélésében is milyen nagy szerepe volt pl. a csipkebogyó porának. Szentgyörgyi Albert professzor neve és munkássága, valamint világszerte ismert eredményei e téren szintén maradandót alkottak, - hangzott el most is, számos megközelítésben. Lehoczkyné Pörös Eszter tanárnő - maga is büszke kertápoló és kutakodó - Reményik Sándor "Csipkebokor", Goethe "Ginkgo Biloba" versei után szintén Goethe sorait idézte a "Vadrózsa-dal"-ból, melyet a végén a jelenlévők maguk is közösen dúdoltak újra meg újra.