Városlista
2024. április 29, hétfő - Péter

Hírek

2013. Március 21. 15:20, csütörtök | Helyi
Forrás: Dr. Kriston Vízi József

DOStalgia Dombóváron - szürke évek Colorban...

DOStalgia Dombóváron - szürke évek Colorban...

A Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény március 27-én, 11.30-kor nyitja meg új időszakos kiállítását. Címe: „DOStalgia - a személyi számítógép (h)őskora.”

Megnyitja: Képes Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum osztályvezetője.

A kiállításon az MMKM és a volt dombóvári COLOR Ipari Szövetkezet - részben ma is működő! - technikai ritkaságait mutatjuk be.
Kurátor: Képes Gábor (Budapest);
társult adományozó: Szűcs László (Dombóvár) fejlesztő mérnök és mások. Támogatók: Dombó-Coop Zrt., Gond-X Kft.
Megtekinthető 2013. június 15-ig, a nyitva tartási időben.
Információk: 20/286 79 59 és muzeum.dombovar@gmail.com
Fotók: Szűcs László és Tilinger Sándor

A COLOR előzményei

A történet a Vegyesipari Szövetkezet számára 1971-ben kezdődött. A Szövetkezet akkori vezetése az elektroncsövek gyártására Együttműködési Szerződést kötött a kaposvári TUNGSRAM-mal. 1971 áprilisától két műszakban hatvan női betanított munkás – ma operátor – végezte a kettős trióda és a trióda pentóda elektroncsövek finommechanikai összeszerelését, az állvány elkészítését. A 70-es években a félvezető gyártástechnológia rohamléptekben fejlődött, és a 80-as évek elejére a félvezetők átvették a „staféta botot” az elektroncsövektől.
Az elektroncsőgyártás rohamosan csökkent és 1982-re az Unió Ipari Szövetkezetnél – Vegyesipari Szövetkezet a Város Szövetkezeteinek az összevonása miatt 1975 tavaszától az Unió Ipari Szövetkezet nevet vette fel - megszűnt az elektroncsőgyártás. Munka nélkül maradt mintegy hatvan fő női munkaerő. A mai világban megváltak volna tőlük, de abban az időben a Szövetkezet különböző területein helyezték el őket. A Műszaki Fejlesztés pedig feladatául kapta, hogy keressen, vagy fejlesszen olyan terméket, mely kiváltja a rádiócsőgyártást és folyamatos munkát biztosít a felszabadult munkaerőnek.

A Homelab

1982-ben a Kelenföldi lakótelep egyik lakásában, egy átalakított gardróbszekrényben két fiatal egyetemista, Lukács József és Lukács Endre megalkotta az első magyar számítógép kitet, a HOMELAB II-t, melyet elérhető áron bárki megvásárolhatott, és megépíthette a saját kis számítógépét. PC Klubok alakultak (HCC néven) és közös erővel készítették el a számítógépeiket. Szoftvereket írtak rá és közkinccsé tették. Fejlesztettek hozzá egy 256x512 felbontású grafikus kártyát, melynek a segítségével a későbbi HOMELAB 4 kiváló grafikai képességgel bírt.

Az 1984-es tavaszi BNV-n a Lukács testvérek egy teljes kiépítettségű – bővített basic, assembler, duplapontos aritmetika és grafikus kártya – HOMELAB 4-et mutattak be. A standjuk körül mindig nagy volt a tömeg, ámultak és bámultak a látogatók egy ilyen kis gép teljesítményén. A HOMELAB 4 1984-ben BNV díjas termék lett. A HOMELAB 3 és a HOMELAB 4 számítógépek alaplapja közös volt, a különbség csak annyi volt közöttük, hogy teljes kiépítettség esetén a HOMELAB 3-as gép 16kbyte RAM-al és 6kbyte ROM-mal, míg a HOMELAB 4-es gép 64kbyte RAM-mal és 12kbyte ROM-mal rendelkezett.

Egyik típus sem rendelkezik grafikus kártyával, csak 2kbyte-os karaktergenerátorral és kvázi grafikával. A gép képernyőjén soronként 32 vagy 64 karaktert lehet megjeleníteni attól függően, hogy nagyfrekvenciás kimenetet, vagy video kimenetet használja a felhasználó. Ha monitort használunk, akkor 64 karakteres üzemmódba, ha TV készüléket használunk, akkor 32 karakteres üzemmódba lehet kapcsolni a számítógépet. Megírt programok és az adatok tárolására kazettás magnót lehetett csatlakoztatni a számítógéphez.

Számítógépgyártás Dombóváron

A Fejlesztés a szakirodalomból ismerte a Homelab-3 számítógép kitet, és fantáziát láttunk benne. Ha számítógépet csinálunk belőle, akkor ez lesz az első magyar számítógép, mely elérhető áron – akkor még gyerekcipőben járó - iskolai számítástechnikai oktatás részére értékesíthető lesz. Az ötlettel a Főmérnök is egyetértett. Felvettük a kapcsolatot a Lukács testvérekkel és ők is egyetértettek az elképzelésünkkel. A Lukács testvérek GMK gazdasági formátumban dolgoztak, így a Szövetkezetünk meg tudott állapodni velük a Homelab-3 és a Homelab-4 számítógépek - és a továbbfejlesztett változatainak a felhasználásáról.

Az első feladatunk az volt, hogy a számítógépnek dobozt, a gumitasztatúra számára pedig billentyűzetet készítsünk. A doboz és a billentyűzet ütésálló ABS műanyagból készült. Az első sorozatban Homelab-3-as gépeket készítettünk saját billentyűzettel, és a számítógéphez kapott gumitasztatúrával. A tesztek során hamar kiderült, hogy ez az út nem járható, mert túl nagy nyomóerőt kellett kifejteni ahhoz, hogy a lenyomott betű megjelenjen a képernyőn. A gumitasztatúra vezetőképessége kicsi volt, nagyobb nyomás esetén a gumitasztatúra nagyobb felületen érintkezett a billentyűzet fóliájával, a vezetőképessége nagyobb lett és ekkor működött a billentyűzet. A gumitasztatúrát lecseréltük TÁKI professzionális billentyűzetre. A billentyűzet cseréje után már a Homelab 3-as és 4-es változat is piacképes termék lett.

A Brailab

Ebben az időben a KFKI két munkatársa, Arató András és vak felesége, Vaspöri Teréz Z80 alapú MEA8000 beszédszintetizátorra magyarul beszélő programot írtak. A Homelab-4-hez a beszélő kártya hardvert a Lukács testvérek készítették el. Így született meg a Homelab-4 számítógépből a Brailab magyarul beszélő számítógép.
A 80-as években a vakok és gyengénlátók számára nem állt rendelkezésre olyan segédeszköz, melynek a segítségével a számítástechnika és a programozás tudományával meg tudtak volna ismerkedni. A Brailab számítógép viszont megfelelt erre a célra, mert a beszélő program a vak emberek igényeihez igazodott. A számítógép szoftvere olyan, hogy ha a felhasználó leüt egy billentyűt, akkor azt kimondja – text to speech -, hogy milyen betű, szám, vagy egyéb billentyű volt. Felismeri a vesszőt és pontot. A sor végén az Enter lenyomása után intonálva felolvassa a leírt szöveget. Lehet vele soronként olvastatni és el lehet vele mondatni a teljes képernyőt.
A Color Ipari Szövetkezet és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége megállapodott a Brailab beszélő számítógépek gyártásban, leszállításában és a garancia időn belüli javításban. 1985-1990 között 500 db Brailab beszélő számítógép került összeszerelésre és leszállításra 20.000 Ft/db alatti áron. Minden beszélő számítógép gazdára talált
Eltelt negyed évszázad. Ezek a számítógépek a szekrények mélyére, a feledés homályába kerültek, helyettük ma már Windows alatt futó, korszerű beszélő szoftverek vannak.


2013 márciusa
Szűcs László

Címkék: számítógép

Kapcsolódó galéria

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 29. 08:37, hétfő | Helyi

Átadták a Dombóvár Közbiztonságáért és Év Kistérségi Rendőre Díjakat

A díjakat Pintér Szilárd polgármester, Szabó Zoltán r. ezredes, dr. Bognár Szilveszter r. ezredes, valamint Szabó Jenő tü. ezredes és Dávid Sándor tü. alezredes urak adták át tegnap ünnepélyes keretek között.

2024. Április 25. 17:33, csütörtök | Helyi

A Dombóvári Szuperinfó legújabb száma oldalunkon már olvasható!

A lenti képre kattintva juthat el az olvasósarokba. Iratkozzon fel e-mail címével, hogy minden szerdán megkapja a Dombóvári Szuperinfó digitális változatát!

2024. Április 25. 08:13, csütörtök | Helyi

Dombóváron is csatlakoztak a TeSzedd! programhoz

A hét több napján a város különböző részein gyűjtötték a szemetet diákok, egyesületek és szervezetek önkéntesei.

2024. Április 22. 17:30, hétfő | Helyi

Vindics-Tóth Lili az ötezer méterre koncentrál az atlétikai Eb-ig

A tízezer méteren már biztos résztvevő Vindics-Tóth Lili dombóvári származású atléta ötezren is szeretné megfutni az Európa-bajnoki induláshoz szükséges szintidőt, így a júniusi, római EB-ig erre a számra koncentrál.