Néhány egyszerű szabály betartásával azonban ezek az esetek egyszerűen megelőzhetőek.

A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része az égéstermék-elvezető, vagyis a kémény, ami az épület egyik legfontosabb szerkezeti eleme, a káros égéstermékek biztonságos elvezetését szolgálja. Amennyiben a kémény járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak, nem megfelelő tüzelőanyag használata, stb. miatt), úgy az égéstermék egy része vagy egésze a helyiségbe áramlik vissza. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan megemelkedik.

A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés, lerakódások, stb.), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul kialakulhatnak. Fűtés során a tüzelőanyagok elégetésekor savas vízgőz keletkezik, ami lecsapódik a kémény belsejében. Ez a savas vízgőz – kondenzátum tönkreteszi a téglakémény vakolatát, a betont, az alumínium béléscsövet és a sokszor még a nem megfelelő anyagminőségű acélcsöveket is. Az így keletkezett réseken szén-monoxid kerülhet a lakótér helyiségeibe, mely mérgezést, vagy akár halálesetet okozhat.

A rosszul karbantartott kémények hazánkban ma is évente több tucat halálesetet okoznak! A fent említett okok miatt elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek, megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető. A saját érdekünk tehát, hogy ne akadályozzuk a rendszeres kéményseprői ellenőrzést, felülvizsgálatot, szükség szerint a kémény tisztítását, és fogadjuk meg a szakember tanácsait. Azon égéstermék-elvezetőket, amelyek szilárd- vagy olajtüzelésű berendezést szolgálnak ki, évente legalább egyszer kell ellenőrizni és szükség szerint tisztítani. Amennyiben az ellenőrzés során a kéményseprő élet- vagy vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető szabálytalanságot észlel, írásban arra szólítja fel az ingatlan használóját, hogy azonnal állítsa le az üzemeltetést, egyben tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a gázszolgáltatót.

Még néhány jótanács

A kazánnal, főként vegyes tüzelésű kazánnal felszerelt ingatlanban a kémények ellenőrzése mellett érdemes átvizsgáltatni magát a berendezést is (vízkőlerakódás, biztonsági szelep működőképessége, csapok, szelepek állapota, vegyes tüzelés esetén huzatszabályzó állapota stb.). Mindezeken túl ügyelni kell a tüzelőanyag tárolására is, biztosítsuk a megfelelő távolságot a tüzelő, fűtő berendezés és az éghető anyag között. A kazán közelében felhalmozott éghető anyagokat távolítsuk el.

A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés begyújtásához ne használjunk tűz vagy robbanásveszélyes éghető folyadékot. A füstcső hézagmentesen illeszkedjen, mert a visszaáramló füst mérgezést, a széteső cső tüzet okozhat. A füstcsövet 1,5 méterenként – de legalább egy helyen – fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe hézagmentesen csatlakoztatni. A koromzsák- és tisztítóajtót tartsuk folyamatosan zárt állapotban. A padlástérben a kémény legalább egy méteres környezetében éghető anyagot ne tároljunk.

Az égésterméket, izzó parazsat ne öntsük műanyag szemetes edénybe, mert az megolvadhat és kigyulladhat. A széntüzelésű berendezést használók figyeljenek arra, hogy a szenet nedves állapotban ne tárolják be, mert öngyulladásra hajlamos.

Még a fűtési szezonban sem késő átvizsgáltatni a különböző tüzelő-fűtő berendezéseket!