- tudatta a Kormányzati Kommunikáció az MTI-vel közleményben csütörtökön este.

"Magyarországon nem maradhatnak következmények nélkül a közpénzekkel való visszaélések, a politikai alapon kiosztott előnyök és az átláthatatlan állami döntések, ezért a Gazdasági és Energetikai Minisztérium újabb négy ügyben tett feljelentést, ezúttal a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) tevékenysége miatt" - áll a közleményben.

A minisztérium átvilágítás során azonosította a négy ügyletet, amely további hatósági vizsgálatot indokol.

Az Eximbank 100 százalékban állami tulajdonú intézmény, feladata elsősorban az, hogy elősegítse a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedését. A bank átvilágítása során kiderült, hogy több esetben gyanús körülmények között helyezett ki hatalmas összegeket.
A most feltárt négy finanszírozási ügylet összértéke meghaladja az 1000 milliárd forintot, és közös jellemzője a rendkívül nagy kockázat ellenére gyenge biztosítékok mellett kihelyezett jelentős összeg.

Az egyik ügyben 2025 júniusában 59 milliárd forintot hagytak jóvá egy ötcsillagos luxusszálloda-beruházás finanszírozására. Az egykori Sofitel szálloda és a szomszédos, volt MALÉV Irodaház átalakítására szavazta meg a hitelt a Eximbank igazgatósága.

A 145 oldalas igazgatósági előterjesztés és a döntés között mindössze két nap telt el, ráadásul az ügylet a bank saját besorolása szerint is magas kockázatú minősítést kapott. A dokumentumok szerint több belső szabálytól eltértek, a projekt várható bevételeivel kapcsolatban pedig érdemi kérdések merültek fel.

Egy másik ügyben 2025 novemberében a Duna Aszfalt afrikai projektje kapott 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozást az Eximbanktól és a szintén állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól. A finanszírozás célja az volt, hogy a Zambiai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság között gyorsforgalmi autóút, híd, határátkelő épüljön. Mindkét érintett ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott az Eximbanknál.

A finanszírozás 80 százalékára, vagyis nagyjából 101 milliárd forintra a magyar állam vállalt kezességet. A projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgya. Vizsgálandó, hogy ilyen ország-, jogi és projektkockázatok mellett megfelelő volt-e a finanszírozás engedélyezése és az állami kezességvállalás.

A Ganz-MaVag és a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-projektje a harmadik ügy, amelyben feljelentést tett a Gazdasági és Energetikai Minisztérium. Itt 576 milliárd forintos hitelt adtak az egyiptomi állami vasútnak, hogy abból magyar-orosz együttműködésben készülő vasúti kocsikat vásároljanak. Időközben a háborús szankciók miatt az oroszok kiszálltak az ügyletből, később pedig a magyar gyártók is csődbe mentek, ezért az ügyletet 2022-ben új konstrukcióban folytatták.

A szerződés szerinti eredeti teljesítési határidő egy hét múlva lejár, de több mint 200 kocsit még nem szállítottak le. A nemteljesítés kockázatát a magyar állam viseli. A társaság mintegy 10 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak, még a 15 milliárdos veszteséget hozó év után is kétmilliárdot fizettek ki az eredménytartalékból.

A negyedik ügyben az Eximbank Észak-Macedóniának adott hitelt, mégpedig szabad felhasználásút. Összesen 360 milliárd forint értékben, két részletben. Az évi 3,25 százalékos kamat jóval kedvezőbb annál, mint amennyiért a magyar emberek hitelhez juthatnak.

Az Észak-Macedóniának adott kedvezményes hitel több mint 90 milliárd forinttal terheli a magyar költségvetést az úgynevezett kamatkiegyenlítés miatt. Ráadásul a hitel teljes összegére a magyar állam vállalta a kezességet, miközben az országot az Eximbank is jelentős kockázatúnak minősítette.
"A Gazdasági és Energetikai Minisztérium mind a négy ügyben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést" - közölte a Kormányzati Kommunikáció.