Az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak tavaly. Kiemelkedően magas hozamok nem voltak, de bukások sem. Minden alap jócskán megverte az inflációt, a kétszámjegyű hozam viszont ritka - írja a Világgazdaság.

A 2012-es csúcshozamok ugyan nem ismétlődtek meg, de tavaly is több százalékpontnyi reálhozamot értek el a hazai önkéntes és magánnyugdíjpénztárak. A 2013-ban 1 százalék körül alakuló inflációt persze nem volt nehéz felülmúlni, a kasszák többsége azonban nem csak ezt, de a bankbetétek átlagos kamatát is túlteljesítette.

A kasszák összteljesítménye elég kiegyensúlyozott lett, a nagyoknál legalábbis sem kirívóan magas, sem kirívóan alacsony hozamokkal nem lehet találkozni. Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok kettő kivételével mind 5 százalék fölötti hozamot értek el. Az ennél gyengébb teljesítmények a legalacsonyabb kockázatú alapoknál jelentkeztek, az OTP úgynevezett kockázatkerülő alapja például 4,64 százalékos, az Allianz klasszikus portfóliója 4,86 százalékot szedett magára december utolsó napjaira. Ezek az alapok egyébként a pénztárak közlése szerint kizárólag rövid állampapírokat vagy bankbetéteket tartanak.

A legrövidebb állampapírok árfolyamát mérő ZMAX 4,7, a rövid papírokat mérő RMAX 5,7, a hosszúakat mérő MAX pedig 9,9 százalékot emelkedett tavaly. A legtöbb önkéntes nyugdíjpénztári portfólió valahol az RMAX és a MAX között alakult tavaly. Az RMAX-ot alulmúló alapok rendszerint a pénztárak legalacsonyabb kockázatú portfóliói voltak, kivéve az OTP-t, ahol a legkockázatosabb, úgynevezett dinamikus portfólió is viszonylag szerény hozamot ért el. Az alacsony kockázatú alapok között is voltak viszont kiemelkedően jól teljesítőek, az ING „csendélet” alapja csaknem 8,5, a Honvéd klasszikus alapja 8 százalék körüli hozamot ért el 2013-ban.

Tavaly egyébként – hiába szárnyaltak a fejlett részvénypiacok – a sok részvényt tartó alapok nem verték meg minden pénztárnál az állampapírokat nagyobb arányban tartó kiegyensúlyozott alapokat, az OTP-nél és az MKB-nál is ez utóbbiak érték el a legmagasabb hozamot, ami azért jó hír, mert a két nagy pénztár tagjainak többsége ezekben a portfóliókban tartja a megtakarítását. Voltak persze olyan kasszák is, amelyeknél a magas részvényhányadú alapok lettek a legjobbak. Az Aegonnál a növekedési portfólió 9 százalékot hozott, de még ennél is nagyobb hozamot produkált a szintén részvényekre épülő, úgynevezett klímaváltozás alap, amely 15 százalék fölötti nyereségével a piac egyik legjobbja lehetett. A Budapest Nyugdíjpénztárnál is a magasabb kockázatú, úgynevezett aktív alap érte el a magasabb hozamot, több mint 12 százalékosat.

A megmaradt öt magánkassza is bőven reálhozamot ért el tavaly. A nyertes portfólió Budapest Magánnyugdíjpénztáré volt, a kassza tagjai a növekedési alappal kétszámjegyű hozamot érhettek el karácsonyig. A Szövetség (korábban Allianz) alapjai közül is a növekedési vitte el a pálmát, igaz, csak néhány bázisponttal verte meg a kiegyensúlyozott portfóliót. A többi pénztárnál – ING, Axa, MKB – a kiegyensúlyozott alapok teljesítettek a legjobban tavaly. A legalacsonyabb hozam minden pénztár esetében a klasszikus portfólióknál keletkezett, ezek nyeresége 2013-ba 5-7 százalék között volt.