Az export átmeneti megoldás, egy új gyár milliárdokba kerülne - írja a Világgazdaság.

Jelentősen csökken az ipari mák termésterülete amiatt, hogy a tiszavasvári Alkaloida befejezi a gubós növény feldolgozását Magyarországon. A hírek szerint a hazai termelők által megtermelt mákot a szlovákiai Saneca gyógyszergyár vásárolná fel, az integrációt két magyar cég, a Hungarobiomed Kft. és a Gyógynövénykutató Intézet Kft. tartaná fenn.

Az Alkaloida tulajdonosa március közepe táján tájékoztatja Tiszavasvári polgármesterét arról, hogyan döntött magyarországi érdekeltsége sorsáról, tájékoztatták lapunkat a polgármesteri hivatalban. Az indiai Sun Pharma a Világgazdaság által (több hete) feltett kérdésekre nem válaszolt. Tiszavasvári számára az a fő kérdés az, hogy a tulajdonos pontosan milyen tevékenységeket számol fel, illetve tart meg, és, hogy az elbocsátások hogyan érinti a dolgozólétszámot. A Sun januárban közölt, még nem végleges tervei szerint csak a gyógyszergyártást és a csomagolást tartaná fenn Magyarországon.

Január végi válaszlevelében Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár közölte Fülöp Erik tiszavasvári polgármesterrel, hogy a kormány a munkahelyek megvédését is feladatának tekinti. Január közepén ezért felvette a kapcsolatot a Sun Pharmával, hogy javaslatot tehessen az Alkaloidánál várható átszervezések kapcsán. A kormány elsősorban munkahely-megtartó támogatást adna, illetve hasonló célú átképzést támogatna. A gyárat üzemeltető ICN Magyarország Zrt-nek a 2013 márciusában zárult üzleti évben 20 millió dolláros üzemi vesztesége és 24 millió dolláros mérleg szerinti vesztesége volt.

„A tiszavasvári Alkaloida korábban 12-13 ezer hektárnyi vetésterületről vásárolta fel az alapanyagot, amely a mákszemekkel kevert tört mákgubót tartalmazta. Ezzel a gyár minden évben hozzávetőleg 4-500 termelőnek biztosított megélhetést” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Isztin Ferenc. A Máktermelők és Termelésszervezők Országos Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: a céggel szerződésben álló termelők nem kizárólag mákkal foglalkoztak, döntő többségük búzát, kukoricát és több más növényt is termesztett, ugyanakkor a mák az érintett gazdák egyik fontos bevételi forrását jelentette. „Az ipari mák termesztése más növényekkel összehasonlítva komolyabb odafigyelést igényel, de a jövedelmezősége is nagyobb. Az alapanyag korábbi felvásárlási ára 330 és 350 forint körül mozgott kilogrammonként, amely már egy tonnás hektáronkénti termésnél is nyereséget jelentett. Idehaza a termésátlag rendszerint egy-másfél tonna körül mozgott, vagyis a máktermesztést jövedelmezően lehetett folytatni” – tette hozzá Isztin Ferenc.

A Szövetség elnöke szerint az, hogy a termelők exportálhatják a megtermelt ipari mákot, rövidtávon megoldja az Alkaloida távozása miatt kialakult helyzetet, hosszútávon azonban ez nem lesz elegendő. „A mostani becslések szerint az ipari mák termőterülete jelentősen, a korábbinak akár egyharmadára is csökkenhet, vagyis jelentős visszaesést szenvedhetnek a termelők” – fogalmazott Isztin Ferenc. Az elnök szerint a hazai máktermelés csak akkor lenne biztonságban hosszabb távon, ha egy új magyarországi üzem dolgozná fel az alapanyagot. Ez azonban legkevesebb 2-3 milliárd forintba kerülne, és a gyár megépítése is legalább két évig tartana – véli Isztin. Más szakértők szerint egy nagyobb kapacitású mákfeldolgozó üzem beindítása ennél is többe, akár 5 milliárd forintba is kerülne. Kérdés, hogy mely piaci szereplő vállalná a költségeket.