Még idén elfogadja az országgyűlés a második gyermekvédelmi törvénycsomagot – tudtuk meg az igazságügyért felelős államtitkártól. A javaslat értelmében a gyermekek ellen elkövetett súlyos bűntény soha nem évülne el, illetve fel kell majd tüntetni az erkölcsi bizonyítványban a foglalkozástól való eltiltást. Így a kérelmező nem vállalhat olyan munkát, amelynek keretében gyermekek nevelését vagy felügyeletét végezné. Répássy Róbert emellett a szigorodott Btk. hatásairól is beszámolt a Rádió Orientnek.

Reszkessetek betörők!

Öt hónapja lépett életbe az új büntető törvénykönyv, amelynek legfontosabb változása a jogos védelem kiterjesztése lett. De miért is volt erre szükség? “A jogos védelmet régóta ismeri a büntetőjog, de eddig a fő szabály a szükséges és arányos mértékű védekezés volt. Ha túllépi ezt az arányos mértéket, ha vitatható a helyzet, akkor bizony vádlottként kellett a megtámadottnak bizonyítania, hogy ártatlan.” – magyarázza az államtitkár. Az új jogi szabályozás az elmúlt évek büntetőjogi tapasztalatai alapján rögzít bizonyos tipikus helyzeteket, amely esetekben abból kell kiindulni, hogy a védekező életére is törhettek volna, ezért bármilyen védekezés megengedett. “Ha egy személy ellen éjszaka, vagy csoportosan, vagy felfegyverkezve, vagy fegyveresen támadnak, s ha a személyt ugyanígy, a lakásában vagy a lakrészhez tartozó bekerített helyen éri támadás, – sorolja fel az eseteket az államtitkár. Ilyenkor az új törvény kizárja a megtámadott büntethetőségét, a támadó köteles viselni minden felelősséget.

A sértett felet akkor is támogatja a törvény, ha egy fegyvernek látszó tárgy esetén folyamodik önvédelemhez, hiszen nem tudhatja, mekkora veszéllyel is áll szemben; a kétséges esetekben az ügyészség külön eljárást indít annak eldöntésére, hogy mennyire volt összetéveszthető az adott tárgy – és elfogadható-e az önvédelem erőssége. Érdemes ugyanakkor megkülönböztetni a fegyveres és a felfegyverkezett fogalmakat – figyelmeztet az államtitkár: “Fegyvernek minősül minden, ami fegyverként van rendszeresítve, amit kifejezetten sérülés okozására használnak. A felfegyverkezett azt jelenti, hogy egyébként másra használható tárgyakat visznek magukkal a betörők.” A lakás esetében minden eszközt bevetve védekezhetünk- függetlenül attól, hogy a támadónál kapa vagy pisztoly van – a kertben viszont már csak arányosan védhetjük magunkat, nem lehet lelőni piszkavassal fenyegető betörőt.
Hasonló problémákat vet fel a kerítésébe áramot vezető gazda esete is; bár a törvény elfogadja a megelőző jogos védelem terminusát, - vagyis, akár egy villanypásztor bevetését - a bevetett eszköz nem lehet alkalmas élet kioltására; az elhíresült esetben tehát a gazda nem menthető fel, hiszen 220 voltot vezetett kerítésébe. A megelőző védelem lehetősége viszont önmagában elriasztó, hiszen ki tudja, hogy egy tulaj milyen eszközzel védi egyébként jogosan saját területét – mutat rá Répássy.

Még gondnok sem lehet, aki gyerekeket bántalmazott

“Régóta ismert kriminológiai tény, hogy sokszor a kiszolgáltatottak ellen támadnak a bűnözők. Az ilyen csoportok tagjai a gyermekkorúak, a fogyatékossággal élők és az időskorúak.” – mondja Répássy Róbert. Az ellenük elkövetett erőszakos bűncselekményeket éppen ezért olyannyira szigorítja az új Büntetőtörvénykönyv, hogy szinte minden ilyen tettes kapásból letöltendő szabadságvesztést kap.

Répássy Róbert elmondta, még idén elfogadja az országgyűlés a második gyermekvédelmi törvénycsomagot. A javaslat értelmében pártfogói felügyelettel gátolnák a fiatalok bűnismétlését, emellett internetes szűrőszoftverek használatát tennék kötelezővé az iskoláknak. Komoly probléma különösen a szexuális bántalmazás esetén, hogy a bűntény sok esetben nem is kerül a felszínre, mert például családon belül történik meg a dolog. “Ez a legkevésbé felderített bűncselekmény-típus: a gyermek életkoránál fogva kevésbé képes a jogait érvényesíteni - és sajnos sokszor pont azzal szemben kellene fellépnie, aki a hivatalos képviselője” - mutat rá a probléma gyökerére az államtitkár. Éppen ezért ott változtattak, ahol talán meg lehet fogni az elkövetőket: kitolták az elévülés idejét. Ezáltal lehetőség nyílik a későbbi jogérvényesítésre, amire gyerekként nem volna mód. “Tehát a kisgyermeket most bántalmazó elkövetőt akár 20 év múlva is elő lehet venni” – értelmez tömören a szakértő.

A javaslat másik fontos eszköze a gyermekek elleni erőszakos bűnelkövetőkkel szemben a tevékenységtől, hivatástól való eltiltás. A szankció jelzés formájában kerül az erkölcsi bizonyítványba, így megakadályozva, hogy a tettes később munkát vállalhasson a gyermeknevelés vagy felügyelet területén - egy iskolába például még gondnoknak sem vehetik föl. Répássy szerint az új törvénykönyv elvi alapja a prevenció, hiszen a büntetőjog legfőbb célja, hogy visszatartó erővel bírjon – hiszen „nem a szigorú büntetéseknek, hanem a következetes büntető politikának lehet visszatartó hatása.”