A fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan is változást hozott az új munka törvénykönyve, csökkent például azon esetek köre, amelyek a munkavállalót alanyi jogon jogosítják fel a fizetés nélküli szabadság igénybevételére. Alanyi jogon alapvetően három esetben illeti meg fizetés nélküli szabadság a munkavállalót, ekkor a munkáltatónak nincs mérlegelési lehetősége, hogy elengedi-e dolgozóját egy adott, hosszabb időszakra.

Fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben illeti meg alanyi jogon a munkavállalót: a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig (klasszikusan a GYES jogosultság alatt), továbbá a gyermek tizedik életévének betöltéséig, amennyiben ezen időtartamra is fennáll a gyermekgondozási segélyre való jogosultság; a munkavállalót a hozzátartozója tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre (az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges); a tényleges önkéntes-tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés időtartamára.

A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét – az önkéntes katonaiszolgálat-teljesítés kivételével – 15 nappal korábban kell bejelenteni, a megszüntetésre vonatkozó igényét 30 nappal korábban kell közölnie a munkáltatóval.

A munkavállaló az alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságot bármikor – a fenti időtartamok betartásával – megszüntetheti, a munkáltató azonban nem. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság nem a munkavállaló nyilatkozata, hanem a törvény alapján szűnik meg, úgy a megszűnés bejelentésére vonatkozó előzetes határidőt nem kell alkalmazni.

A munkavállaló a fentiektől eltérő esetben is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, azonban ebben az esetben a munkáltató mérlegelési jogkörében jogosult eldönteni, hogy azt engedélyezi-e, illetve ha igen, milyen feltételekkel.

Társadalombiztosítási szempontból fontos megjegyezni, hogy amennyiben a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, a biztosítása szünetel, így az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

Nem szünetel azonban a biztosítás és ezáltal nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség sem, amennyiben a munkavállaló a törvényben biztosított, fentebb felsorolt okok miatt igényelte a fizetés nélküli szabadságot.

Amennyiben tehát a fentiektől eltérő indokkal kerül sor a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, úgy fennáll az egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége, aminek összege 2014-ben havi 6 810 forint (napi 227 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell bejelenteni.

A NAV a bejelentési kötelezettség teljesítésére a 14T1011 számú adatlapot rendszeresítette. Az adatlap papíralapon két példányban, postai úton vagy elektronikus úton is benyújtható, leadható személyesen is.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési-kötelezettség keletkezését és megszűnését, azaz a fizetés nélküli szabadság kezdetét és végét is szükséges bejelenteni.

A járulékot az adatlapon megjelölt járulékfizetési-kötelezettség kezdetének időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig (munkaszüneti nap esetén az azt követő első munkanapon) kell megfizetni.

A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv, tehát akár a munkáltató is átvállalhatja, erről azonban 15 napon belül bejelentést kell tennie a NAV felé, akinek azt jóvá kell hagynia. Fontos, hogy amennyiben az átvállaló személy vagy szerv mégsem teljesíti a befizetést, úgy a járulék megfizetésére a fizetés nélküli szabadságon lévő kötelezhető.

A biztosítási jogviszony szünetelésével járó fizetés nélküli szabadság tekintetében a munkáltatónak is van a NAV felé adatszolgáltatási kötelezettsége, ugyanis a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie a biztosítás szünetelésének kezdetét és végét.

Következő bérszámfejtési-blogbejegyzésemben ezen témához kapcsolódóan azt járom majd körbe, hogy ki az, aki járulékfizetés nélkül is jogosult teljeskörű egészségügyi szolgáltatásra és kinek mely esetekben kell járulékot fizetni a jogosultságért.