A téli szünetét töltő londoni alsóház a soron kívül összehívott szerdai ülésnapon vitatja meg az EU-val a múlt héten elért átfogó megállapodást, amelyről szavaz is.

Vitaindító felszólalásában Johnson a Downing Street által előzetesen ismertetett részletek szerint kijelenti: a megállapodás törvénybe iktatását célzó tervezet központi célkitűzése az, hogy Nagy-Britannia a legszorosabb baráti viszony és jóakarat jegyében kereskedhessen a jövőben is európai szomszédaival, de úgy, hogy mindeközben megőrizhesse a szuverén ellenőrzést törvényei felett.

Johnson hangsúlyozza: a törvénytervezet megmutatja, hogy "Nagy-Britannia egyszerre lehet európai és szuverén" állam.

Mindezt "elképesztő sebességgel" sikerült elérni: az Uruguayi Forduló néven ismert világkereskedelmi tárgyalássorozat - amely elvezetett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozáshoz - csaknem nyolc évig tartott, az Európai Unió pedig Kanadával öt évig, Japánnal hat évig tárgyalt, mire kereskedelmi megállapodásra jutott velük.

Nagy-Britannia ugyanakkor nem egészen egy év alatt elérte ugyanezt az EU-val, ráadásul egy világjárvány szorításában - mondja el szerdai parlamenti felszólalásában a brit kormányfő.

Boris Johnson szerint Nagy-Britannia új fejezet kezd történelmében, újra megteremtve liberális, kifelé tekintő, a közjót szolgáló országként betöltött globális szerepét. Nagy-Britannia nem azért lépett ki az Európai Unióból, hogy szakadást idézzen elő az Európához fűződő kapcsolataiban, hanem azért, hogy megoldást leljen az e kapcsolatokat a második világháború óta terhelő régi, idegesítő problémákra. Távolságtartó, kedvetlen tagja, néha kerékkötője is volt az Európai Uniónak, most azonban barátságos szomszéd lesz, a legjobb barát és szövetséges, akit az EU csak kívánhat magának - fogalmaz szerdai alsóházi beszédében a brit kormányfő.

A jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről szóló 1246 oldalas megállapodásról - amely 800 oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz - többhavi tárgyalási folyamat után múlt csütörtökön állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségei.

A megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít Nagy-Britannia és az EU kétoldalú áruforgalmában, abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak.

A brit kormány szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.

Sir Lindsay Hoyle, az alsóház elnöke a kormány kezdeményezésére szerdára egynapos rendkívüli ülésre hívta össze a téli szünetét töltő alsóházat az EU-val kötött megállapodás megvitatására. Az ötórásra tervezett vita után a képviselők szavaznak is az egyezményről, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül.

A Lordok Háza várhatóan még szerda éjjel szintén megvitatja és nagy valószínűséggel jóváhagyja a megállapodást, amely II. Erzsébet királynő formális beleegyezésével azonnal törvényerőre emelkedhet.

Szerdán az Európai Unió és a brit kormány is ceremoniális keretek között aláírja az egyezményt.

A dokumentumot először Brüsszelben látják el kézjegyükkel az Európai Unió vezető tisztviselői. Az egyezmény egy példányát ezután a brit királyi légierő (RAF) repülőgépével Londonba szállítják, és a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban Boris Johnson is aláírja.