A parlament honlapjára felkerült szerdai dokumentumban Bujdosó Andrea frakcióvezető azt írta, kezdeményezik, hogy az Országgyűlés augusztus 10-11-ei rendkívüli ülésének napirendi javaslata egészüljön ki a köztársasági elnök megválasztásával.

A Tisza-frakció nevében egyben javasolták azt is, hogy az államfőválasztás időpontja augusztus 11-e, kedd legyen.

Az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás volt államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

A parlamentnek harminc napon belül kell új köztársasági elnököt választania. A kezdeményezést a Tisza-frakció éppen azzal indokolta, hogy az államfőt az alaptörvényben meghatározott határidőn belül tudják megválasztani.
Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki, jelen esetben az elnököt helyettesítő Hallerné Nagy Anikó alelnök. A jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges, és a jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani.

Hivatalos jelölés még nem érkezett a posztra, ugyanakkor július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez, amelyben azt javasolták, hogy Polgár Judit sakkozót kérjék fel államfőnek. Magyar Péter miniszterelnök még aznap a Facebook-oldalán kiemelte, megtiszteltetésnek érezné, ha Polgár Judit elvállalná a felkérést, ő azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki pozíciót.

A miniszterelnök az ezt követő időszakban Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában találkozott Fülöp Botond ügyvéddel - aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre 2024-ben -, majd Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal, egyetemi tanárral beszélgetett "a nemzet sorskérdéseiről", legutóbb pedig - szerdán - Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével találkozott.

A Mi Hazánk július végén azt közölte, hogy Tóth Máté energiajogászt javasolják a köztársasági elnöki tisztségre.

Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Ha az első szavazás eredménytelen, akkor a második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, és nincs szükség kétharmados többségre. Ha a második szavazás is eredménytelen, akkor ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, ezt megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

Magyar Péter miniszterelnök korábban arról is beszélt, hogy szeptembertől elindul egy átfogó alkotmányozási folyamat, így augusztusban átmeneti időre választanak köztársasági elnököt az új alkotmány elfogadásáig, amelyet népszavazás fog megerősíteni. Azt is jelezte, hogy az alkotmányozási folyamat során kikérik az emberek véleményét, és lehetőség lesz változtatni a köztársasági elnök megválasztásának szabályain is.