Négy éve még 27, tavaly már csak 24 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló. Csökkent a betegállományban lévők aránya és száma is, nem beszélve a táppénzkiadásokról, amelyek az utóbbi három évben húszmilliárddal apadtak - írja a Világgazdaság.

A betegállományok finanszírozására a tavalyi 51 milliárd forinttal szemben idén összesen majdnem 54 milliárd forintot szánnak, döntően a foglalkoztatás bővülése és ezzel a táppénzre jogosultak számának emelkedése miatt. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ugyanakkor hiába nő a táppénzre jogosultak száma, abból nem következik egyenesen, hogy többen is élnek ezzel a lehetőséggel - írja a Világgazdaság.

A táppénzjogosultak száma a négy évvel ezelőtti 3 millió 474 ezerről 2013-ra 3 millió 796 ezerre nőtt, eközben a táppénzes esetek száma a valamivel több, mint egymillióról 825 ezerre csökkent. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben naponta még átlagosan a dolgozók 2,2 százaléka, 76 ezer ember feküdt otthon hivatalosan betegen, addig tavaly már csak 1,4 százalékuk, 54 ezer ember. Egyénenként is kevesebb betegszabadságot engedélyezünk magunknak: négy éve még 27, tavaly már csak 24 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló.

A betegeskedésre szánt idő csökkenésével arányosan mérséklődtek a táppénzkiadások: 2010-ben még csaknem 79,5, 2013-ban már csupán 59,8 milliárd forintot költöttek az egészségbiztosító és a munkáltatók. Ez utóbbiak terhe a négy évvel ezelőtti 18,8 milliárd forintról tavalyra 18,6 milliárdra mérséklődött még úgy is, hogy a munkáltatói táppénzkiadás aránya a korábbi 23,7-ről 24,4 százalékra nőtt. Az Egészségbiztosítási Alapon belül azonban fokozatosan csökkenő a betegállomány finanszírozásának aránya: három év alatt 5,4-ről 3,2 százalékra mérséklődött. Az egy napra jutó táppénzkiadás, a keresetemelkedés miatt, ugyanezen időszak alatt 2662 forintról 2929 forintra nőtt.