Városlista
2024. május 4, szombat - Mónika

Hírek

2014. Június 17. 05:00, kedd | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Ki védi meg a fogyatkozó védőnőket?

Ki védi meg a fogyatkozó védőnőket?

Hungarikummá válhat idén a jövőre százéves magyar védőnői szolgálat. A szakma ugyanakkor komoly nehézségekkel küzd: 300 betöltetlen álláshely van, így ezer védőnő a jogszabályban meghatározott gondozotti szám duplájának ellátására kényszerül. Többségük fizetés nélkül túlórázik, gyalog és kerékpáron látja el munkáját – nyilatkozta rádiónknak Kahlichné Simon Márta nyugalmazott főiskolai tanár és Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Az egységes bértábla kialakítása is az új kormányra vár.

Közel a századik évfordulóhoz

Századik évfordulójához közelít a magyar védőnői hivatás. Az anyák, a csecsemők és a gyermekek érdekében szükséges összefogás igénye 1915-ben merült fel az első világháború után. A Rádió Orient műsorában Kahlichné Simon Márta nyugalmazott főiskolai tanár elmondta, az egészségmegőrző hálózatot, az Országos Stefánia Szövetséget Bárczy István főpolgármester és számos professzor alapította meg. Ezt 1917-ben egy belügyminisztériumi rendelet követte, amelyben állami feladattá tették az anya- és csecsemővédelmet.

Az Európában egyedülálló védőnői szakma feladatai igen szerteágazóak: a családok segítésére, az újszülöttek, a gyermekek és a várandós nők védelmére, továbbá a nőgondozásra is kiterjed. Csordás Ágnes kiemelte, a védőnők a házi gyermekorvosokkal közösen kísérik nyomon a gyermekek életét. Az egészségügyi törvény újszülött kori, valamint éves iskolai szűrésekre kötelezi a szülőket. Emellett a védőnők rendszeresen ellátogatnak a családokhoz a gyermekek fejlődésének nyomon követése miatt. A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke hozzátette, minden esetben egyéni gondozási tervet készítenek, amely az édesanya körülményeihez igazodik.

„A megelőzésre és az egészségben tartásra vagyunk képezve. A kötelező feladatok mellett közösségi programokat is szervezünk, amelyek során a szoptatásra és a szülői szerepre készítjük fel a kismamákat” – Kahlichné hozzátette, a képzés fokozatosan épült be a védőnői szolgálat munkájába, kezdetben szakiskolai keretek között, majd három- és négyéves főiskolai rendszerben történt.

„A védőnő járműve a lába és a kerékpár”

Csordás Ágnes elmondta, védőnői rendszer hatékonyságát a hatalmas bürokrácia mellett a forráshiány is nehezíti. „A védőnő járműve a lába és a kerékpár” – fogalmazott Csordás utalva rá, hogy számukra nem biztosítanak munkához szükséges járművet. A szerencsésebbeknek az önkormányzat biztosít ad autót, azonban a többségnek a helyi buszjáratokat vagy önköltségen saját kocsit kell igénybe venni. Hozzátette, a védőnők általában egy faluban látják el szolgálatukat, azonban az aprófalvas területeken akár 5-6 település is tartozhat hozzájuk.

Ezer védőnő 500-600 gondozottat lát el egyszerre

Magyarországon jelenleg 5200 védőnői álláshely van, amelyből 300 betöltetlen. A gyermekszülési szabadságok, illetve a pályaelhagyók miatt azonban sok védőnő túlórára és a jogszabályban meghatározott 250 gondozott duplájának ellátására kényszerül. „Ezer olyan védőnő van, aki folyamatosan 2 körzetet, azaz közel 500-600 gondozottat lát el” – Csordás hozzátette, ez csak a munkarend megterhelésével végezhető el. Sokan 12 órában dolgoznak, azonban az esetek többségében nem jár többletfizetés a túlórázásért és a helyettesítésért.

Közelharc kell a kiegészítésekért

Az elmúlt években jelentősen megemelkedett a szakellátásban dolgozók illetménye, azonban az alapellátásban továbbra sem történt változás, a kezdőbér 122 ezer forint maradt – így vannak, akik már a főiskolán szakot váltanak. A döntéshozó 2012-ben finanszírozási többletet adott a munkáltatóknak, azonban a plusz összeges szinte el sem jutottak a védőnőkhöz. A helyzetet egy 2013. júliusi jogszabály próbálta javítani, amely meghatározta a finanszírozott összeg védőnőkhöz folyósítandó hányadát. A körülmények azonban számos helyen a törvény ellenére sem javultak, csak közelharcok árán, visszamenőlegesség nélkül kapták meg a kiegészítéseket. Az elnök hozzátette, még így sem közelítik meg a szakellátás szintjét.

Az egységes bértábla az új kormány felállását követően születhet meg. Van kép az ellátórendszerről: már összeállt a témával foglalkozó munkacsoport, emellett a miniszteri biztos is egyeztetett a főbb szereplőkkel. A vendég kiemelte, komoly jogszabályi változásra van szükség, ki kell kényszeríteni, hogy a munkáltatók biztosítsák a minimumfeltételeket. További probléma a tanácsadó helység hiánya és a védőnők leterheltsége is.

Nyáron válhat hungarikummá a védőnői szolgálat

A közel százéves szakma idén nyáron hungarikummá válhat. Kahlichné komoly elismerésként értékelte a döntés – szerinte ezzel elismertebbé válhat a védőnők tevékenysége, több publicitást kap a hivatás. Csordás Ágnes hozzátette, a 2013-as évben már átvehették a Magyar Örökség Díjat. A korábbi nagy erkölcsi elismerést követő hungarikummá nyilvánítás a szakma elismerése. „Az uniós csatlakozáskor felmerült a védőnői szakma megszüntetése, azonban a díjakkal a hivatás elfogadást nyert. Emellett követendő példa lett az európai országok számára” – hozzátette, a védőnő az egészségügy, a szociális- és az oktatásügy peremén helyezkedik el, az összes területre rálátása van.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 03. 13:47, péntek | Belföld

KSH: a benzin 3,2, a dízel 2,4 százalékkal drágább Magyarországon a régiós átlagnál

Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 639, míg a régiós országokban 619 forint volt.

2024. Május 03. 13:42, péntek | Belföld

46 ezer fát ültettek el eddig az Országfásítási programban

Meghaladja a 46 ezret az Országfásítás programban az elmúlt négy évben elültetett fák száma

2024. Május 03. 06:43, péntek | Belföld

Nagy Márton: Magyarországon minden adott, hogy Kína logisztikai központja legyen

Magyarországnak versenyképessége javítása érdekében szüksége van a kínai kapcsolatokra, a két ország közötti együttműködés erősítésére

2024. Május 03. 06:38, péntek | Belföld

A Balatonnál az új építésű lakások átlagos négyzetméterára a 3,2 millió forintot is elérheti

A Balaton-parton háromszoros az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább települések új építésű projektjei között: