Magyarországon a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban: 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, így a méhpopuláció sűrűsége meghaladja 11 családot négyzetkilométerenként - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint a magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, azaz mintegy 22,3 milliárd forintot tett ki tavaly, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja.
A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 18-20 ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. Emellett kiváló minőségű méhészeti termékekkel látja el az ágazat mind a belföldi piacot, mind pedig az Európai Unió többi tagállamának piacát.
Magyarországon a méztermelés olyan mezőgazdasági területeken is folyik, ahol az elmúlt tíz évben, évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vettetek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel kezelt - csávázott - vetőmagokkal.
Ennek ellenére Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatától, ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai alátámasztják.
Fontos azonban kiemelni, ha kivonják a neonikotinoid alapú növényvédő szereket - az EU korábbi szándékának megfelelően -, akkor megfelelő védelem nélkül maradhat a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés, mert nincs helyettesítő termék.
A méhészeti és a növénytermesztési ágazat egymásra épül - emlékeztet a közlemény.
Az említett haszonnövények termőterületeinek csökkenésével megnőhet a szabadon porzó kalászosok vetésterülete, ezzel csökken a méhlegelők nagysága, a termesztett növényfajok változatossága, ami a természetes egyensúly felbomlásához vezethet.
Azzal, hogy a méhek beporozzák a haszonnövények virágait, javul azok szemkötődése, ami a növénytermesztőknek is hasznos. A méhészetek ezen túlmenően létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában is.
A neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerekkel kapcsolatos álláspont kialakítása során Magyarország továbbra is folytatni kívánja a széles körű társadalmi egyeztetést, a szakmai és a társadalmi szervetek bevonásával.
Az unióban a legutóbbi tanácsi ülésen egy brit javaslat alapján felmerült, hogy a bizottság csak további tudományos vizsgálatok, és szántóföldön végzett kísérletek után hozza meg döntését a neonikotinoid hatóanyag-tartalmú növényvédő szerek esetleges tiltásáról. Magyarország mellett további 10 tagország támogatta a brit véleményt, és kérte a bizottságot, hogy vizsgálja felül javaslatát és végezzen további hatástanulmányokat. Így a közeljövőben az Európai Unió fellebbviteli bizottsága tárgyalhatja a kérdést - jelzi a közlemény.