Hírek
2012. Március 23. 07:03, péntek |
Belföld
Forrás: OrintPress
MAVIR: 1,5-3 százalék energiát spórolunk az óraátállítással

Vasárnap, azaz március 25-én hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk minden időmérő eszközünket, ezzel 60 perc mondhatni „eltűnik” a hétvégéből.
1980 óta – amikortól hazánkban is alkalmazzák a nyári időszámításra való átállást - alszunk kevesebbet, az átállással viszont energiát spórolunk.
Az egész Európában 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Az órák előreállítása napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka, amely reggel 7 és este 10 óra közé esik. Ilyenkor kevesebb energiát kell világításra használni.
A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell bekapcsolni a lámpákat, de nagyjából ugyanakkor megyünk aludni is. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3 százalékos (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés látható. Ez a naponta megtakarított mennyiség megközelítően 1000 háztartás egész éves fogyasztását fedezné.
Az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten körülbelül 120 GWh-val (120 000 000 kWh-val) kevesebb áramot használunk fel, ami 30–40 ezer – mondhatjuk, hogy egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez kb. 6 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.
Bár a nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését.
Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előreállítva az órákat, télen pedig 1 órával.
1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás márciusutolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart). 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat.
OrientPress Hírügynökség
Ezek érdekelhetnek még
2025. Február 10. 08:05, hétfő | Belföld
Versenyhivatal: nem volt egyértelmű a DIGI tájékoztatása a díjkorrekcióról, 111 millió forintos bírságot kapott
2025. Február 10. 08:04, hétfő | Belföld
A hét elején még napos idő várható, majd beborul az ég és megnő a csapadék esélye
A hét első napjaiban még többfelé lehet akár többórás napsütés is, de éjszakánként kemény fagyokra kell készülni és napközben is jellemzően 4-9 Celsius-fok között alakul a csúcshőmérséklet.
2025. Február 09. 09:51, vasárnap | Belföld
Az ötös lottó nyerőszámai
A televízióban közvetített számsorsoláson az alábbi nyerőszámokat húzták ki szombaton az ötös lottón:
2025. Február 09. 09:50, vasárnap | Belföld
MOHU: a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg Rákosrendezőt a főváros
A hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg Rákosrendezőt a főváros – közölte a MOHU szombaton az MTI-vel.