Városlista
2021. október 27, szerda - Szabina

Hírek

2012. Január 07. 14:36, szombat | Belföld
Forrás: mno.hu/MTI

Mi történhet, ha megcsikizzük? - VIDEÓ

Mi történhet, ha megcsikizzük? - VIDEÓ

Különös állatkísérletek segítségével kutatják a nevetés fejlődését brit tudósok: azt vizsgálják, milyen hangokat adnak ki csiklandozás közben az állatok.

A kutatáshoz az internetet is használják, a YouTube-on ugyanis számos „nevető” állatról találni videót.

Mint a BBC hírportálján olvasható, Marina Davila-Ross, a Portsmouth-i Egyetem kutatója már évek óta foglalkozik a témával, miután felfigyelt arra, hogy például a gorillák „nevetése” mennyire hasonlít az emberekére. Kollégáival először emberszabású majmokat csiklandozott, hogy összehasonlíthassa az általuk kiadott hangot az emberi nevetéssel.

A kutatás során – amelyről tanulmányt is megjelentettek 2009-ben a Current Biology című szaklapban – számos akusztikai hasonlóságot dokumentáltak. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az emberszabású majmok és az ember nevetésének közös evolúciós eredetére utalnak. A kutatást vezető Davila-Ross szerint így elmondható, hogy a nevetés legalább 30-60 millió éves.

Az állatok „nevetése” más tudósok fantáziáját is megmozgatta. Jaak Panksepp, aki jelenleg a Washingtoni Állami Egyetem állatorvosi karán tanít, évekkel ezelőtt egereken kezdett el „kísérletezni”.

A rágcsálók csiklandozása még a kutató számára is meglepő eredményt hozott: az állatok egészen magas – az emberi fül számára nem hallható – cincogó hangot adtak ki, ugyanolyanokat, mint amikor egymással játszottak. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy kutatásaik során a nevetés egy ősi formáját fedezték fel.

De ha olyan különböző állatok, mint a patkányok és a főemlősök nevetnek, ha csikizik őket, mi vajon a helyzet a többi állattal? Marina Davila-Ross most erre keresi a választ. „Az elmúlt években egyre több olyan kutatásról hallottunk, amelyben az állatok csiklandozás hatására hangot adtak ki. Ezt nagyon érdekesnek találtuk” – idézte fel a tudós.

A további kutatáshoz csapata egy internetes forráshoz, a YouTube videómegosztóhoz fordult, ahol rengeteg, állatokat szerepeltető felvétel található. Davila-Ross szerint egyre több állati viselkedést kutató tudós használja az internetet, hiszen ott rengeteg elemzésre alkalmas felvételt találni.

Egy egyszerű keresés is sok eredményt hoz: a csiklandozásra hangosan reagáló baglyokat, kutyákat, szurikátákat, pingvineket, sőt még egy tevét és egy delfint is. Davila-Ross csapata olyan állatokat keres, amelyek a csikizésre pozitív hangokkal reagálnak, vagyis örömet fejeznek ki.

A különböző fajok reakcióit vizsgálva többet tudhatunk meg a nevetés evolúciójáról – magyarázza a kutató, aki úgy hiszi, a nevetés fejlődése és a pozitív kommunikáció szorosan összefügg. A pozitív kommunikáció pedig, mivel ösztönzi az egymással való interakciót, fontos szerepet játszhatott a kommunikáció fejlődésében.

Ezek érdekelhetnek még

2021. Október 27. 08:00, szerda | Belföld

Húszéves a nemzeti lovas díszegység

Húszéves a nemzeti lovas díszegység, ebből az alkalomból díszszemlét tartottak kedden a Készenléti Rendőrségnél, amelyen részt vett Pintér Sándor belügyminiszter.

2021. Október 27. 06:00, szerda | Belföld

Szállásadójuk megöléséért súlyos büntetésre ítéltek egy párt

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért 20, illetve 18 év fegyházra ítélt kedden a Zalaegerszegi Törvényszék egy férfit és egy nőt, mert 2020-ban halálra verték szállásadójukat.

2021. Október 27. 05:00, szerda | Belföld

Újabb nagy adag vakcina érkezett Magyarországra

A héten újabb, több mint 150 ezer adag Pfizer-BioNTech vakcina érkezett Magyarországra - tájékoztatta a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. kedden az MTI-t.

2021. Október 26. 18:09, kedd | Belföld

Leköpte, megverte, bezárta feleségét, de anyósát sem kímélte

A monori rendőrök befejezték annak az 52 éves férfinak az ügyét, aki a gyanú szerint többször leköpte, bántalmazta, bezárta feleségét, de anyósát sem kímélte.