Bártfai Attila kertész-üzemmérnök, szaktanácsadó, ki már több alkalommal tartott előadást a herbalistáknak, ismét vállalta a vezető előadó tisztét. A kellően téliesített haszon- és pihenőkertek a tavasz közeledtével hamarosan új életre kelnek. Ezúttal az aktuális tennivalókhoz kaptunk hasznos, fontos, könnyen megvalósítható tanácsokat. Fontos, hogy a vetemény kellően előkészített, szükséges tápanyagokkal ellátott talajba kerüljön. A hideget jól viselő magvak már most a földbe kerülhetnek. A kényesebb, melegigényes növények palántanevelése nem mindig egyszerű, sokszor célszerűbb azt megvásárolni. Jó tudni, hogy a bő termő, hibrid növények terméseiből nem érdemes magot gyűjteni, abból többnyire nem várható hasonló, jó termény.

Hasznos lenne lehetőség szerint visszatérni a helyi talaj és hő viszonyokat jól viselő, hagyományos, régi növényfajtákhoz!,- hangsúlyozta a népszerű szakember. A fák, bokrok metszésének megfelelő idejére és alapvető szempontjaira, a kártevők elleni védekezés lehetőségeire is kaptunk útmutatást. Saját egészségünk érdekében is érdemes a kerti munkákat, a növényvédelmet, környezetbarát módon végezni. A kertészkedés során és a termények felhasználása után keletkező hulladék - Bártfai Attila szavaival: - a „Zöld Arany” pedig a szemét helyett a komposztálóba kerüljön, hogy majd újból tápanyagul szolgáljon a következő növénynemzedéknek.

A hónap növénye ezúttal a közelmúltban szakemberek és laikusok körében egyaránt komoly vitát kiváltó növény, a Fehér akác volt. Természetesen a beszélgetés célja nem az akáccal kapcsolatos vélemény-nyilvánítás volt, hanem az, hogy minél több ismeretünk legyen erről a növényről. A Fehér akácot 1601-ben az angol Jean Robin botanikus, királyi főkertész hozta Észak-Amerikából Európába. Az akác tudományos neve is innen ered: Robinia pseudoacacia. Kevésbé ismert, hogy Mária Terézia kezdeményezésére, Kramer János György katonaorvos vezetésével, a Komárom-Herkály erőd körül telepítették az első magyar akácültetvényt 290 hektáron. Ez az évszázados kort is megérő, 20 m magasra is megnövő fa, számára igen kedvező éghajlati viszonyokat talált hazánkban. Akár ötven évig csíraképes magvaival, akár dús tősarjaival gátlástalanul képes terjeszkedni, veszélyeztetve ezzel a természetes életközösségek fennmaradását.

Fája viszont a Közép-Európában termő fafajok közül az egyik legkeményebb, legszilárdabb, legrugalmasabb; kitűnő mezőgazdasági és ipari alapanyag. Fehér fürtös virágzata nektárban gazdag, a legtöbb s kitűnő minőségű mézet adja. Virágja és a magas nyomelem, valamint gyümölcscukor tartalmú méze gyógyhatású. Túlzott gyomorsav-elválasztás és annak következményeként kialakult panaszok esetén ajánlott a fogyasztása. Külön érdekesség, hogy kemény fájából szép hangú hangszereket, fa cimbalmot (xilofont) és marimbát készítenek Magyarországon, és innen kerül a világ számos országának zenekaraiba.

A Dombóvári Herbárium csoportja nyitott, minden érdeklődőt szeretettel várunk. Legközelebb április 4-én, pénteken délután gyűlünk össze a Dombóvári Helytörténeti Gyűjteményben.

Bordi Anna, okleveles fitoterapeuta, köri vezető, Dombóvár. ezerjofuves@gmail.com