A különös eljárással nyert eredményeket az Amerikai Szív Szövetség most befejezett kongresszusán ismertették. A Simon Maybaum vezette szívgyógyászcsoport szívelégtelenség miatt kezelt betegeket terhelt meg igen óvatosan és fokozatosan a szívósságot igénylő élsportolók edzésmódszerével, azt vizsgálva, hogy a csökkent fizikai teherbírású betegek a mind ritkább levegőben miként terhelhetők.

A vizsgálathoz speciális eszközt vettek igénybe, amely beállítástól függően kevesebb oxigént tartalmazó levegőt állított elő, ahhoz hasonlóan, mint ha a kamrában tartózkodók bizonyos tengerszint feletti magasságban lettek volna, ám a légnyomás nem változott. A 12, stabil klinikai állapotban lévő beteg három héten keresztül tíz alkalommal tartózkodott, három-négy órán át olyan ritka levegőben, mint amilyen 1500 méter magasságban fordul elő. Ezt használták később „induló magasságnak”, majd innen kerültek alkalmanként 300-300 méterrel „magasabbra”, egészen 2700 méterig.

A betegek fizikai teherbírása értékelhetően javult, nagyobb teljesítményük a vizsgálat befejezése után egy hónap múlva is megmaradt. Saját bevallásuk szerint életük minősége is jobb lett, frissebbnek érezték magukat. A műszerek megerősítették a szubjektív észlelést: a szív és a tüdő teljesítménye is mérhetően fokozódott. A munkacsoport most több beteg vizsgálatát tervezi, hogy gyógyszermentes kezelési technikát dolgozhassanak ki a szívelégtelenségben szenvedők számára.