Vihart kavart a tervezett kenyéráremelés. A Napi Gazdaság azt írja, hogy a kenyér árában csupán 17 százalék a búza aránya, ezért nem érti a minisztérium, miért erre hivatkozva emelnének árat a pékek, ráadásul az uniós agrártermékek elleni orosz embargó árcsökkenést is hozhat.

Megdöbbenéssel értesült Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról, hogy a pékek ősztől 25-30 százalékkal akarják emelni a kenyér és a péksütemények árát. Az államtitkár kiemelte: a hazai gabonaárakat elsősorban a nemzetközi piaci mozgások határozzák meg. A Magyarországon megtermett mennyiség és annak minősége csak átmenetileg és korlátozott mértékben tudja eltéríteni a hazai jegyzéseket a nemzetközi trendektől. A globális és az európai búzatermés az idén átlagon felüli, így információik alapján nem lehetnek ellátási problémák. Az államtitkár szerint az étkezési minőségű búza − a korábbi években megszokotthoz képest kedvezőtlenebb aránya ellenére is − elegendő lesz, s a malmi minőségű áru megfelel az ország éves őrlési szükségletének. (Ez 1,2 millió tonnát jelent.)

A kenyér árának alakulását az előállítás költségei, a kereskedelmi árképzés, valamint a fogyasztói kereslet határozza meg. A tavalyi adatok szerint a kenyérgyártás összköltségének 58 százalékát tették ki a közvetlen anyagköltségek, ezek nagy része az alapanyagokhoz kapcsolódik. Ezen belül a búza ára az összköltség 17 százalékát jelentette az előző esztendőben − hangsúlyozta Nagy István, hozzátéve: Oroszország uniós agrártermékek elleni embargója árcsökkenést hozhat, hiszen a piacra nagy mennyiségű búzafelesleg kerül. Emellett a pékek is nyertesei lesznek a tervezett ipari rezsidíjcsökkenésnek, így kiadásaik csökkenésével számolhatnak.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke azt mondta,a tervezett áremelésnek egy oka biztosan nem lehet, ez pedig a gabona ára. Az ár korábban jóval magasabb szinten volt, a kenyér mégsem került többe. Most az étkezési búza ára kilogrammonként 53 forint környékén van, ám volt 70−90 forint is. Vancsura József azt is elmondta, hogy a termény döntő részét már az esős idő előtt learatták, az a raktárakban van. A termett ötmillióból kétmillió tonna egész biztosan kiváló minőségű, s ennek fele kerül a magyar piacra, a többit exportáljuk.

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke azt mondta: egy hónap alatt húsz százalékkal drágult a kenyérgabona, és − egyebek között a forint gyengülése miatt − többet kell fizetni az alapanyagokért. Emlékeztetett rá, hogy eddig az útdíjat és a minimálbér-emelést sem tudták realizálni átadási áraikban. Komoly problémának nevezte, hogy a megnövekedett költségeket évek óta nem tudják elfogadtatni a multinacionális láncokkal. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára pedig azt hangsúlyozta: a pékségek nagy része a hazai kiskereskedelmi üzletekbe is szállít, s nem csak a multiknak, így a kialakult helyzetért nem lehet az utóbbiakat vádolni.

Vámos György elismeri, hogy a pékségek egy részének nehéz a helyzete, de azt nem tartja járható útnak, hogy a nemzetközi gabonapiaci árak pontos, végleges ismerete nélkül bárki előre emelést harangozzon be. Nagy István államtitkár már csak azért sem érti a pékek bejelentését, mert a Pékszövetség tagjai a napokban nála jártak, s egy szó sem esett a kilátásba helyezett áremelésről. Septe József erre azt mondta: úgy tervezték, hogy a szakma − a gabona-, a malom- és a sütőipar − közösen oldja meg a problémát, de az események felgyorsultak.