A Monetáris Tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság bővülése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett azonban a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a jövő év során közelítheti meg azt. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliségi ráta csökken, azonban továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás közép távon mérsékelt maradhat, az infláció 2015-től a közép távú inflációs céllal összhangban alakulhat.

Az infláció márciusban nem változott az előző hónaphoz képest, továbbra is 0,1 százalék volt. A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók lényegében változatlan szinten állnak, továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, ami a gyenge belső kereslet és a visszafogott külpiaci infláció hatását tükrözi. A tartósan alacsony inflációs környezet erősítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát. A versenyszféra bérdinamikája némileg gyorsult, azonban még mindig visszafogottnak tekinthető. A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, azonban a konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás gyengül.

Az előző kamatdöntés óta beérkezett adatok alapján tovább folytatódott a gazdaság bővülése, amit az ipari teljesítményre, kiskereskedelmi forgalomra és az építőipari teljesítményre vonatkozó havi adatok is tükröznek. A következő negyedévekben a gazdasági növekedés további fokozatos élénkülése várható, mely a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg, és nagyobb súlyt kaphat benne a belső kereslet erősödése. Az EU forrásokat felhasználó állami beruházások, illetve a Növekedési Hitelprogram következtében növekvő vállalati beruházások mellett a háztartások fogyasztásának élénkülése fokozatos lehet. A reáljövedelmek bővülését részben ellensúlyozza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a szigorú hitelezési feltételek lassú oldódása. A márciusi munkapiaci adatok alapján a munkakereslet emelkedett, a munkanélküliség csökkent, ami előretekintve a munkapiac feszesebbé válására utal.

A nemzetközi befektetői hangulat a múlt hónapban változékonyan alakult, az ukrán-orosz konfliktus újabb kiéleződése következtében megnőtt a pénzpiaci feszültség. A hazai kockázati felárak összességében enyhén csökkentek, a forint árfolyama erősödött és viszonylag kis volatilitást mutatott az egy hónappal ezelőtti szintekhez képest. Hazánk sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, az inflációs nyomás közép távon mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, így előretekintve a reálgazdaság dezinflációs hatása is mérséklődik, és közép távon az infláció a céllal összhangban alakulhat. Hazánk kockázati megítélésének enyhe javulása mellett volt még mozgástér az alapkamat óvatos csökkentésére.

Amint a Monetáris Tanács a márciusi közleményében jelezte, az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet. A Monetáris Tanács az irányadó kamat változtatásának irányáról és mértékéről mindenkor a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján hozza meg döntését.