A kormányoldal nem tudja megoldani, hogy április 30-áig minden szempontnak eleget tevő megoldást találjon az önkényuralmi jelképek tiltására - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, utalva arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) április végével helyezte hatályon kívül az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi rendelkezést.

A kormányfő szerint emberiesség kérdése, hogy egy ilyen történelmű országban, mint Magyarország, az áldozatokra való tekintettel nem megengedhető bizonyos szimbólumok szabad viselete. Ebben a kérdésben azonban a magyar felfogás összeütközésbe került a nemzetközi gyakorlattal, és ezt a problémát meg kell oldani, alaposan meg kell vitatni, tehát "semmilyen további alkotmánymódosításra vagy gyors megoldásra sem szükség, sem lehetőség nincs" - mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy európai megoldást kell találni, ezért kérte a Külügyminisztériumot, szervezzen ennek érdekében ezzel foglalkozó konferenciákat.
Rámutatott ugyanakkor, nem tudják megoldani, hogy április 30-áig ebben a nehéz kérdésben minden szempontnak eleget tevő megoldást találjanak, így lesz egy olyan időszak, amikor már hatályos az Ab döntése, de még nincs megoldva a probléma.
A múlt hétfőn elfogadott negyedik alkotmánymódosítást érő bírálatokra reagálva Orbán Viktor kijelentette: a kormány mindenkit meghallgat, de a magyar nemzeti szuverenitást nem fogja feladni. Magyarország nem fogadja el azt a helyzetet, hogy már egy hónapja zajlik egy vita a parlamentben, és "egy nappal a szavazás előtt idetelefonáljanak nekem Brüsszelből - hívják akárhogy is azt az embert - vagy valamelyik nagy európai állam fővárosából, és azt mondják, állítsam le a törvényalkotás folyamatát, és ne szavazzon a magyar parlament" - nyomatékosította, közölve, hogy ehhez senkinek nincs joga, és amíg ő a miniszterelnök, ilyen nem is fog megtörténni.
Kitért a magyar kormányzatot bíráló német rajzfilmre is, és azt mondta, sajnálja a német gyermekeket, Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy "hazugságokat és valótlan tényeket gyermekműsorrá alakítsanak. Ha ez előfordulna a Magyar Televízióban, itt mindenki repülne egyetlen perc alatt, ugyanis a gyermekek nem arra valók, hogy mindenfajta politikai agymosásnak vessük őket alá".
A hajléktalanság alkotmányos szabályozásával kapcsolatban úgy fogalmazott: azzal minden normális ember egyetért Magyarországon, hogy a helyi önkormányzatoknak és a központi államnak rendelkezniük kell olyan eszközökkel, amelyekkel megakadályozhatnak a többi embernek hátrányos, veszélyes magatartásokat. Hozzátette, az állam és az önkormányzatok több szálláshelyet tartanak fenn, mint amennyi a hajléktalanok száma.
A család fogalmának új szabályozását érintve - vagyis hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony - a miniszterelnök úgy fogalt állást, hogy ez a családdefiníció szélesebb, mint a ma még hatályban lévő polgári törvénykönyv meghatározása. "Nem szűkülésről van szó, hanem tágításról" - tette egyértelművé.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy az európai alkotmányossághoz való fontos hozzájárulásnak tartja azt az új alaptörvényi passzust, amely szerint a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.
A kormányfő elmondta azt is, hogy a kabinet jövő heti ülésén már tárgyalja azokat a törvényjavaslatokat, amelyek az elfogadott alkotmánymódosítás alapján születnek majd meg, az indítványokat pedig haladéktalanul be fogják nyújtani az Országgyűlésnek.
Kérdésre megjegyezte, ezeket a szabályokat vizsgálhatja majd az Ab, a testületnek ugyanis az a hivatása, hogy megvédje az alkotmány szövegét.
A rezsicsökkentés és az alkotmánymódosítás körüli nemzetközi bírálatok közötti esetleges összefüggést firtató felvetésre a miniszterelnök azt mondta: a kabinet nem tudja ezt bizonyítani, de "van fogalmunk arról, hogyan működik az élet".