A Magyar Nemzet értesülése szerint összevonnák a vasúti és a közúti közösségi közlekedési szolgáltatókat. Iparági források szerint, a kormányzat már dolgozik az átszervezési terven, amely a MÁV-csoportot és a Volán-vállalatokat érintené. A cél az, hogy megszüntessék a párhuzamosságokat, és valóban elsőbbséget kapjon a vasút a közúti közlekedésben.

A terv lényege, hogy szervezetileg egy egységbe vonnák össze a vasúti és a közúti közösségi közlekedési szolgáltatókat azért, hogy most már tényleg megszüntessék a párhuzamosságokat, és megvalósuljon a vasút elsőbbsége. Nem helyes ugyanis, ha költségvetési támogatással működő vonatszerelvények és autóbuszjáratok versengenek egymással ugyanazokért az utasokért – ezt már a 2010-es választások után helyzetbe került közlekedési kormányzat felismerte.

A kormányprogramnak tekinthető Széll Kálmán-terv ismertetésekor bejelentették, 2011. január 1-jével megalakul a nemzeti közlekedési holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. Később részleteket is nyilvánosságra hoztak az országos közlekedési holdingról. A MÁV-Start és a 19 helyi Volán-társaság egyesüléséből olyan szállítási céget kívántak létrehozni, amellyel jelentős költség- és létszámcsökkentés érhető el, elkerülhetők a párhuzamosságok és egységesíthetők a viteldíjak is. Egyes hírek szerint megfontolták a BKV beolvasztását is, ám ez lekerült a napirendről, mint az akkor még állami kézben lévő a Malév integrálása is.

Bár hivatalosan soha nem erősítették meg, sajtóhírek szerint Lantos Csaba közgazdász-szociológust kívánták kinevezni a nemzeti közlekedési holding élére – írta a sajtó 2011 márciusában. Lantos Csaba korábban a CA-IB vezérigazgatója, majd az OTP vezérigazgató-helyettese volt. A MÁV igazgatóságába beülő Lantos Csaba és a területért akkor felelős Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter erőfeszítései ellenére azonban a tervből nem lett kormányhatározat. Lantos akkor úgy gondolta, hogy úgy kellene versenyképessé tenni a közösségi közlekedést az egyéni közlekedéssel szemben, hogy előbb az egyéni közlekedést megdrágítják.

Ennek részeként megvonták volna a személyautóval munkába járók munkáltatói támogatását, ezzel szemben a munkaadók közterhek nélkül vásárolhattak volna munkavállalóiknak közösségi közlekedési bérleteket, az agglomerációból bejáróknak busz-, vasúti és BKV-bérletet is. Lantos Csaba kedvezményes, ötszázalékos áfakörbe javasolta sorolni a helyközi vasúti és a helyi tömegközlekedést, egyúttal átlagosan harmincszázalékos tarifacsökkentést hajtott volna végre amellett, hogy a kedvezményeket jelentősen szűkítik. Utóbbi lépést mind a mai napig tabuként kezeli a kormányzat, ezzel szemben az elektronikus útdíjat, amelyet a vasúti áruszállítás versenyképessége érdekében javasolt Lantos, a múlt év közepén bevezették.