Városlista
2020. november 23, hétfő - Kelemen

Hírek

2020. Október 19. 06:38, hétfő | Belföld
Forrás: vasarnap.hu/Tóth Gábor

Az úzvölgyi román keresztállításoknál drámaibb kegyeletsértést nem ismerünk Európában

Az úzvölgyi román keresztállításoknál drámaibb kegyeletsértést nem ismerünk Európában

Az úzvölgyi román keresztállításoknál drámaibb kegyeletsértést nem ismerünk Európában.

Címlapfotó: Az úzvölgyi katonai temető 1917-ben. (Forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum)

„A 2019-ben elhelyezett román keresztek négy sorából kettő sor bizonyítottan rálóg a magyar katonák temetkezési helyeire, mely egy olyan kegyeletsértés, mely egész Európában páratlan. Ha román katonákat egyáltalán eltemettek az úzvölgyi katonai temetőbe, akkor azok száma maximum öt fő lehetett! Ehhez képest állítottak ötven román ismeretlen katonának keresztet. Ennek okát a mai napig nem tudjuk" – nyilatkozta lapunknak adott interjújában dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

– Az elmúlt másfél évben időnként pattanásig feszült a helyzet az úzvölgyi katonai temető sorsával kapcsolatban. Menjünk vissza a kezdetekhez: hogyan létesült ez a temető?

– A temetőt az Úzvölgyének egy apró kiszélesedésében alakították ki 1916 októberében. Az első betemetés október 17-én történt. Az első hősi halottak egyike, akit itt helyeztek sírba, egy Oswald János nevű katonánk volt, aki a magyar királyi (besztercebányai) 16. gyalogezredben szolgált.

Úzvölgye mindig is jelentős szerepet töltött be, hiszen ez egy Kárpátokon átvezető természetes átjáró, amely stratégiai fontossággal bírt. Így volt ez az első világháborúban is, amikor 1916 augusztusában a román csapatok betörtek a területre. Itt az Osztrák-Magyar Monarchia gyenge erői állomásoztak, ezért a románok mélyen meg tudták nyomni az arcvonalat. Mindez azonban csak átmeneti volt, hiszen – a németekkel kiegészülve – az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai viszonylag gyorsan visszanyomták őket a térségből.

A románok visszavonulása nem okozott náluk jelentős veszteséget, melyet ők is deklarálnak és a korabeli harci események leírásai is alátámasztanak.
Mindez azért fontos, mert a románok ma arra hivatkoznak, hogy ebben a temetőben nekik is vannak hősi halottaik. Mi erre azt kérdeztük tőlük: mikor estek el ezek a román hősök?

Elgondolásuk ugyanis képtelenség, hiszen 1916 októberében – a temető megnyitásakor – tulajdonképpen már csak román területeken folytak a harcok.
Nagyon életszerűtlen, sőt kifejezetten badarság az az elgondolás, mely szerint a románok az ezeréves határ magyar oldalán, a megnyílt katonai temetőben temetkeztek volna, miközben ekkor az eredeti határtól 6-8 kilométerre keletre húzódott a frontvonal!

Mi sem jártunk át a román oldalra temetni a katonáinkat… Fizikailag nem keletkezhetett ott román katonai sír, ez egyszerűen képtelenség!

Magyar zsidó munkaszolgálatosok 1941-ben Úzvölgyében (Forrás: Fortepan.hu)

Továbbá tény az is, hogy 1916. október 28-át követően a románokat orosz csapatok váltják le a térségben! 1916 novemberétől tehát itt tulajdonképpen nem is románok, hanem oroszok álltak szemben az osztrák-magyar-német katonákkal!

– Kiket temettek el a temetőben? Mit tudunk erről?

– Számos fotóval, vázlattal rendelkezünk a temetőről már 1917-ből is, mely források egyértelműen azt bizonyítják, hogy magyar katonák vannak ott eltemetve. A 39. gyaloghadosztály katonáit temették az úzvölgyi temetőbe. A hadosztály négy, vegyes területi elosztású gyalogezredből állt, innen képződtek a veszteségek is. A 9. kassai honvéd gyalogezred, a 10. miskolci gyalogezred, a 11. munkácsi gyalogezred és a 16. besztercebányai gyalogezred katonái vannak zömmel eltemetve. Kiemelkedőek voltak a miskolci bakák veszteségei. A magyarok mellett a 225. német gyalogezred katonái ugyancsak itt harcoltak és lettek eltemetve.

Elképzelhető, hogy a hadifogságban, magyar hadikórházban elhunyt katonákat is eltemették ide, illetve a későbbi betemetések is változásokat idézhettek elő.
Mi nem állítjuk, hogy egy tisztán magyar temető van Úzvölgyében – hiszen, ahogy az imént is említettem, német katonák is lettek ide temetve – de jelentős számban egyértelműen magyar katonák nyugszanak a temetőben.

Úzvölgye egy 20. század elején készült képeslapon – és 2020-ban (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– Mit ért későbbi betemetés alatt?

– Amikor egy létesített katonai temetőbe utólag temetnek el a környéken elhunytak katonákat. A nagyszámú román betemetés tényét azonban vitatjuk, mert azt semmilyen forrással, dokumentummal nem tudja igazolni keleti szomszédunk.
A trianoni békediktátummal 1920-tól, az Úzvölgye és a temető is román terület lett, ebből következik, hogy onnatól magyar állami forrásaink nem lehetnek. Az ONCE (Hősök Emléke Országos Hivatal) , az egyik partnerszervezetünk előrukkolt egy 1926-1927-ben készült dokumentációval, amely azt tükrözi, hogy több mint tíz-tizenöt temetőhelyből a korábban létesült legnagyobb, úzvölgyi katonai temetőbe összetemették a katonákat.

A románok amikor 1920-ban átvették a temetőt, akkor 350 betemetett katona volt benne. Ebben volt osztrák, német, magyar katona egyaránt. Mivel a gyalogezred katonái döntően magyar területekről vonultak be, így értelemszerűen a veszteség is a magyar katonákat érintette a legnagyobb számban.

– Hány román katonát feltételeznek a román kutatók a temetőben?

– A 2019-es évfordulókor a román fél azt állította, hogy száz fő feletti román katona nyugszik a katonai temetőben, aztán már csak tizenegyről beszéltek. Mi a Hadtörténeti Intézet munkatársai azonban ezt a számot is vitatjuk, mégpedig a következők miatt:

A román források szerint 1926-ban még 847 katonát temettek be a már meglévő katonai temetőbe. Ezek közül még – az ő adataik szerint – további 444 fő volt a magyar katona. Továbbá 121 német, 22 orosz, 2 olasz katona, 3 szerb és 2 osztrák, valamint 11 román katonát említenek. Utóbbi számot azonban nem tudjuk elfogadni, mert ellentmond a tényeknek. Ehhez a felsoroláshoz tartozik még 242 – általuk – ismeretlen katona. Így jön ki végül az 1197 fő, aki a temetőben nyugszik.

A 10. gyalogezred emlékműve (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

Illetve azt még hozzátenném, hogy az olaszok egyértelműen kijelentették: nekik 1926-ban már nem volt ott katonájuk, mert saját halottaikat a ’20-as években elvitték a bukaresti központi katonai temetőbe. A szerbek nem tudnak arról a három katonájukról, akik állítólag oda lettek temetve, az osztrákok nem nyilatkoztak a kérdésben, a 20-30 közötti orosz katona eltemetése ugyanakkor valósnak tűnhet. Az 1926-os román összeíráshoz képest eddig négy nemzet – a magyarok, románok, németek és az oroszok – jelezte, hogy van ismeretük ott nyugvó katonáikról, és figyelemmel kísérik a temető sorsát.

– Az állítólagos tizenegy román katona hogyan kerülhetett a temetőbe?

– A románok úgy vélik, hogy nyolc ismert és három ismeretlen katonájukat temették el 1926-ban a katonai temetőbe.

A nyolc románról azonban állíthatjuk, hogy öt biztosan magyar, mivel a mi halotti anyakönyveinkben szerepelnek.

Tehát szó nincs arról, hogy ők román állampolgárok lettek volna.

Maradt a név szerinti románokból három, akikről a kutatásaink kiderítették, hogy az egyik biztosan orosz, akit Csíkszentmártonban anyakönyveztek is. Így kettőre olvadt az általuk igazolt románok száma. Ennek a kettőnek nem jutottunk – még – a nyomára. Maradt még másik három, általuk is ismeretlen, románnak titulált katona.
Így úgy véljük, hogy ha román katonákat egyáltalán eltemettek az úzvölgyi katonai temetőbe, akkor azok száma maximum öt fő lehetett! Ehhez képest állítottak ötven román ismeretlen katonának keresztet. Ennek okára a mai napig nem kaptunk választ.

Az úzvölgyi katonai temető 2020 szeptemberében. (Fotó: Tóth Gábor: Vasárnap.hu)

– A második világháborúban is harcok folytak a térségben. Kiket temettek el akkoriban a temetőbe?

– 1944 augusztusában megtörténik a szovjet betörés az Úzvölgyébe. Az év végéig 40 német katona betemetéséről tudunk. Az ’50-es, ’60-as években sok minden nem történt a temetővel azon kívül, hogy teljesen elhanyagolták. 1990-re a környékbeli állatok odajártak legelni, ugyanakkor egy-egy műtárgy megmaradt – ilyen volt a 9. kassai honvédgyalogezred emlékműve is. A 2000-es években az erdélyi magyar társadalmi szervezetek előbb 150, majd ezt követően 450 emlékkeresztet állítottak fel a már rendezett temetőbe. A románok azt állították, hogy megjelöltünk olyan katonákat, aki nem is voltak magyarok. A tények pontos ismeretében ez badarság, hiszen jelképes kereszteket tettünk le, és nincs is rajtuk semmilyen magyar jelzés sem. Valójában a keresztek nem pontosan a sírok felé kerültek, hiszen az egykori sírok elenyésztek, így nem is állíthattuk volna a kereszteket úgy, ahogy az egykori fejfák álltak.

Ami viszont megbotránkoztató, az az, hogy 2019-ben a románok mindenféle előzetes egyeztetés és bejelentés nélkül – az ONCE partnerszervezet engedélye nélkül – ötven darab román gránitkeresztet állítottak fel, valamint egy központi emlékművet.

Itt tartunk most, és innentől kezdődik a temető konfliktus teljes korszaka.

– A románok által elhelyezett keresztek milyen sírokat rejtenek?

– Azt gondolom, hogy a románok által, a temető jobb oldalán felállított keresztek nagyon rossz helyen vannak, nemcsak azért, mert a temetőben biztosan nincs és nem is volt ötven darab román katona, hanem azért is, mert tudományosan igazolni tudjuk az 1917-es osztrák-magyar katonai vázlatok, a ’20-as években készült román vázlatok, a jelenkori drónfelvételek és a Magyar Honvédség Térképészeti Intézet georeferált anyagaiból, hogy a 2019-ben elhelyezett román keresztek négy sorából kettő sor bizonyítottan rálóg a magyar katonák temetkezési helyeire, mely egy olyan kegyeletsértés, mely egész Európában páratlan.

Úzvölgye, 2019 (Forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum)

Név szerint meg tudjuk mondani azoknak a katonáknak a neveit, akik felett ott vannak a román keresztek! Mind magyar, miskolci bakák, akik a 10. miskolci gyalogezredben szolgáltak!

Hangsúlyozom: ennél nagyobb és drámaibb kegyeletsértést nem ismerünk ezen a kontinensen.

Állításainkat tudjuk igazolni. Mi azt kértük a román munkatársaktól, hogy ha az érveinket, tényeinket nem fogadják el, akkor azon a területen emeljük ki a román kereszteket, és végezzünk egy igazoló feltárást! Ők sem mondják azt, hogy a sírok alatt románok nyugszanak, mert az ő keresztjeik csak jelképesek – mi viszont egyértelműen tudjuk igazolni, hogy a temető azon részén a román keresztek alatt magyar katonák nyugszanak.

A hőseiket nem feledik a magyarok. (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– Ásatást kezdeményeztek?

– Igazoló feltárást kezdeményeztünk. A románok ez elől nem zárkóztak el, de az a kikötésük, hogy akkor az egész temetőt fel kell tárni, mely a részükről egyértelműen egy időhúzásra játszó politika.

Van államközi hadisírgondozó megállapodásunk a románokkal, nem is csinálhatják meg nélkülünk ezt a kutatást – és természetesen mi sem nélkülük. Mi kértük, hogy legyen jelen független szakértő is, egy harmadik országból.

Mindezidáig azonban nem kaptunk választ tőlük…

Havonta írok leveleket erről, de nincs előrelépés. Meghívtam őket Magyarországra, mire az volt a válaszuk, hogy mivel Románia területén van a temető, így ezt a problémát Romániában kell megbeszélni – ám ilyen egyeztetést ők nem szerveztek. Nyilván ebben benne van a COVID-járvány is.

Jelenleg tudományos igénnyel, korszerű technikai eszközök felhasználásával mi igazoltuk, hogy egy kegyeletsértő állapot állt elő, melynek rendezése egy feltárással hozhat döntő megoldást.

Ezek érdekelhetnek még

2020. November 23. 18:09, hétfő | Belföld

Elkezdődött a madáretetési szezon

Az első fagyok beköszöntével elkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, amely 1890 óta vonja be Magyarország lakosságát a madáretetésbe.

2020. November 23. 17:09, hétfő | Belföld

Már több mint 350-en jelentkeztek vérplazmadonornak

A felhívás óta már több mint 350-en jelentkeztek vérplazmadonornak - közölte az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) szakmai főigazgató-helyettese hétfő reggel az M1 csatornán.

2020. November 23. 14:07, hétfő | Belföld

Egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a pénzügyek intézése

A Gazdaságvédelmi operatív törzs javaslatai alapján egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a pénzügyek intézése - mondta hétfőn a pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

2020. November 23. 13:07, hétfő | Belföld

Már több oltóanyag is az engedélyeztetés harmadik fázisában jár

Már több koronavírus elleni vakcina is az engedélyeztetési folyamat harmadik, vagyis a tömeges tesztelés fázisában jár a világban