- mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Dombóváron, a nemzeti összetartozás napján rendezett ünnepségen.

Potápi Árpád János a város trianoni emlékművénél mondott beszédében hozzátette: a 20. század a magyarság számára vesztes évszázad volt, de a 21. század győztes lehet.
"Mindent megteszünk annak érdekében, hogy - okulva a múlt hibáiból - olyan Magyarországot építsünk, amely a határon túli magyarságnak segítő kezet nyújt, és egy nemzetként úrrá tudunk lenni a következő évtizedek kihívásain is" - jelentette ki.
Mintegy kétszáz ünneplő előtt emlékeztetett: 99 éve ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, amely Magyarország területét 325 ezerről 93 ezer négyzetkilométerre, Horvátország nélküli lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentette, ezzel együtt "elveszítettük a magyarság egyharmadát", hiszen 3,2 millió magyar nemzetiségű lakos került az utódállamok területére.
Olyan városok kerültek a határon túlra, mint a régi főváros, Pozsony, továbbá Komárom, Kassa, Ungvár, Beregszász, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Csíkszereda, Brassó, Temesvár, Arad, Újvidék, Szabadka, Eszék és Zágráb - sorolta.
A területek elveszítése mellett legalább ekkora csapás volt az országra, hogy az akkori győztesek el akarták lehetetleníteni nemcsak Magyarország sorsát, hanem a magyar nemzet jövőjét is; tönkre akarták tenni katonailag, politikailag, gazdaságilag és szociálisan is a megmaradt országot - jegyezte meg.
A magyarság minden nehézség és fájdalom ellenére bizonyította, hogy meg akar maradni, és világra szóló kulturális, gazdasági, tudományos és sportsikereket ért el - mondta.
Az államtitkár szólt arról, hogy 2010-ben nem egyszerűen kormányváltás, hanem radikális irányváltás történt Magyarországon. Olyan törvényeket fogadtak el - mondta -, amelyeknek köszönhetően megkezdődött, és szinte be is fejeződött a nemzet közjogi egyesítése, hiszen 2010. május 26. óta egymillió 50 ezer új magyar állampolgár tett állampolgársági esküt, és már két országgyűlési választáson a határon túli magyarok is magyar képviselőkre szavazhattak. "Így mondhatjuk, hogy a mai Országgyűlés egyben nemzetgyűlés is" - tette hozzá.
Közölte: a nemzeti összetartozás bizottsága javasolja a parlamentnek, határozatban mondja ki, hogy 2020 a nemzeti összetartozás éve legyen, hozzáfűzve, "a jövő év alkalmat ad a visszaemlékezésre, és arra is, hogy a múltból okulva a jövőt közösen tudjuk építeni".