A faültetésre több oka is volt a lelkes csapatnak. Egyrészt kerek évfordulókról emlékeztek meg. Idén 110 éve született ugyanis az első dombóvári eszperantista, Léhman György, 100 éve pedig Borza József, az első komolyabb sikereket elért helyi eszperantista. 1868. április 1-jén látta meg a napvilágot Tolna megye világhírű eszperantistája, Lengyel Pál. Az ő nyomdájának egykori szedőszekrényét a Dombóvári Helytörténeti Múzeumban őrzik. A faültetést jelképesen a várossá avatás negyvenegyedik évfordulója tiszteletére megrendezett Dombóvár Hetére időzítették a szervezők.

Két emlékszalag is felkerült a ma elültetett kocsányos tölgyre, amelyeken a következő magyar és eszperantó nyelvű feliratok állnak:

Reménykedő Fa - Esperanto-arbo
a reménykedő nyelv nemzetközi, magyar és helyi úttörőinek emlékére
memore al la internaciaj, hungaraj kaj lokaj pioniroj de lingvo esperanto

AZ ERDŐK NEMZETKÖZI ÉVÉBEN - EN LA INTERNACIA JARO DE ARBAROJ
DOMBÓVÁR - 2011 - DURA

A tervek szerint a szalagok helyett később emlékkő kerül majd a fa tövébe, hogy a fenti üzeneteket maradandóbb formában adja át az arra járóknak.

Amint az a második feliratból is kiderül, a szervezők azért is ültettek fát, mivel gondoltak arra is, hogy 2011-et az ENSZ az Erdők Nemzetközi Évének nyilvánította, felhívva ezzel is a figyelmet az „érintetlen zöldterületeink”, Földünk erdősült részeinek fontosságára.

Az ENSZ-nek az erdők évére vonatkozó közléséből kiderül, hogy a világ szárazföldjeinek alig harmadát borítja erdő, melynek csupán csak 36%-a nevezhető őserdőnek. Ezek a még szinte érintetlen, ember által fel nem keresett ősi vadonok az Amazonas- és a Kongó-medencében, az Indonéz szigetvilágban, Kanadában, valamint Oroszországban találhatóak. Az erdők megőrzése társadalmunk és gazdaságunk szempontjából egyaránt alapvető feladat. Hatalmas jelentőségű „zöld infrastruktúraként” tekinthetünk rájuk, amelyek nyersanyagokat, védelmet és sok más úgynevezett ökológiai szolgáltatást biztosítanak számunkra. A faanyag, vadhús, gyümölcsök, gyógynövények, gombák stb. biztosításán túl az erdők legfőbb szerepe a talajok képzése, az ivóvízbázisok védelme, a levegő szűrése és tisztítása, továbbá a változatos fajgazdagság befogadása és megőrzése. Mára már az erdők védelmi szerepe a klímaváltozás mérséklésében is egyértelművé vált.