Horvátország 2023 január elsején tervezi bevezetni az eurót, az árakat pedig onnantól kezdve egy évig kunában és euróban is ki kell majd írni - mondta Plenkovic, hozzátéve, hogy a megelőző intézkedésekre azért van szükség, hogy az állampolgárok szokják a folyamatot.

Kiemelte: azt szeretnék, ha az átállás egyszerű és költségmentes lenne. "Azok az állampolgárok, akik készpénzt tartanak otthon, mielőbb tegyék be a bankba, ahol majd automatikusan átváltják azt" - fogalmazott. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a Horvát Nemzeti Bankban (HNB) korlátlan ideig, ingyen átváltható lesz a kuna.

Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Az Európai Unió Tanácsának végleges döntése Horvátország euróövezeti csatlakozásáról júniusban várható.

A horvát kormány 2022-ben 2,6 százalékos, 2023-ban 2,4, 2023-ban pedig 1,9 százalékos deficittel számol a GDP arányában. A tervek szerint a GDP-arányos államadósság mértéke 2022-ben 4,2 százalékponttal 80,7 százalékra csökken. 2023-ban 78, 2024-ben 75,3 százalékos GDP-arányos államadóssággal számolnak. Zágráb a múlt héten módosította az inflációra vonatkozó előrejelzését, és 2022-ben 3,5 százalék körüli átlagos éves inflációt prognosztizál, a költségvetésben elfogadott 2,5 százalék helyett.