Európa a mostanihoz hasonló biztonsági és gazdasági kihívásokkal a történelem során még nem szembesült egyszerre, ezek nyomán bezuhant a kontinens versenyképessége, a helyzetet pedig a brüsszeli intézkedések csak tovább súlyosbítják - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A tárcavezető az Ernst & Young nemzetközi tanácsadó cég Év Üzletembere programjának gáláján azzal kezdte a beszédét, hogy az elmúlt évek eseményei nyomán teljesen új világgazdasági korszak kezdődik, a koronavírus-járvány után kitört az ukrajnai háború, amely gazdasági, élelmiszerellátási és energetikai válságot eredményezett.

Európának ilyen súlyosságú biztonsági és gazdasági kihívásokkal egyszerre, egy időben még nem kellett szembesülnie, a kontinens versenyképessége drámai mértékben csökkent - vélekedett.

Kiemelte, hogy ennek értékelésében eltérő megközelítések vannak, Európának azonban mindenképp felelőtlenség volt elfogadnia a világ elsőszámú katonai szuperhatalmától, az Egyesült Államoktól azt a kihívást, hogy ki tud több katonai segítséget nyújtani Ukrajnának. "Ezzel belementünk egy olyan utcába, amely a háború eszkalálódásának veszélyével jár" - mondta.

A gazdasági nehézségek enyhítésére szolgáló intézkedések kapcsán aláhúzta, hogy az amerikai lépések "szégyentelenül, ugyanakkor érthető és legitim módon" részesítik előnyben a hazai vállalatokat, míg a brüsszeli intézkedések a helyi gazdaság lábon lövésével érnek fel.

Az eddig elfogadott tíz szankciós csomag több mint egy év után sem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, de Európában hétszer magasabb a földgáz ára, mint az Egyesült Államokban, míg az áramé háromszor magasabb, mint Kínában - sorolta.

Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a háború eszkalációja földrajzi alapon történik, ez pedig nem segíti a nyugodt gazdasági tervezés lehetőségét Európában - figyelmeztetett.

Szijjártó Péter szót emelt a világ blokkosodása ellen is, rámutatva, hogy az európai-orosz kapcsolatok gyakorlatilag megszűntek, és egyesek, különösen a német Zöldek most az európai és a kínai gazdasági kötelékek felszámolását is a zászlójukra tűzték, ami tragédiához vezetne.

"A történelmünk során minden egyes olyan eseten, amikor a Kelet és Nyugat egymással konfliktusba került, mi rajtavesztettünk" - közölte.

Példaként említette az autóipar elektromos átállását, amelyhez elengedhetetlenek az akkumulátorok, márpedig ezeket elsősorban Kínában és Dél-Koreában gyártják, és a szektor keleti és nyugati cégeinek Magyarország is fontos találkozási pontjává vált.

"Innentől kezdve jön a kérdés, hogy a kiváló európai elektromos autók akkor mivel fognak menni? Mert vagy két lovat kötnek eléjük, vagy együttműködnek a keleti beszállítókkal" - hangsúlyozta.

"És miközben a német politika nyomja ezerrel a decouplinget (szétválasztást), aközben a legnagyobb nyugat-európai vállalatok vezetői folyamatosan kérik tőlünk, hogy a kínai beszállítójukat hozzuk már ide Magyarországra" - közölte.

"Tehát a német gazdaság és a német politika jövőképe gyakorlatilag teljes egészében szétvált, ami megint csak teljesen új jelenség az európai politikai és gazdasági szintéren" - tette hozzá.
A miniszter úgy vélekedett, hogy az elektromos átállásban már nincs visszaút, a döntések nagyon szűk egyirányú utcába terelték az iparágat, megfordulni nem lehet.

"Ez azt jelenti, hogy Európában az egyes országok sikere nagymértékben fog múlni azon, hogy ebből az új meghatározó iparágból mennyi beruházást tudnak magukhoz vonzani" - emelte ki.

Az emberek aggodalmait legitimnek nevezte azzal kapcsolatban, hogy az épülő gyárak milyen hatással lesznek a lakókörnyezetükre, de rámutatott, hogy a kérdés nem az, hogy lesznek-e elektromos akkumulátorgyárak, hanem az, hogy hol és ki profitál belőlük.

"És azt is világossá kell tenni, hogy ez nem valami újdonság (.), mert a világon a negyedik legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitással már ma is Magyarország rendelkezik" - szögezte le.

Végül tudatta, hogy mindennek nagyon komoly energiaigénye van, ezért csökkenteni kell a függőséget, erre pedig hazánk esetében csak a nukleáris energia jelenthet megoldást, ezért kell folytatni a paksi bővítést.

"Az látszik, hogy mindenki próbálja elhelyezgetni az aknákat a paksi atomerőmű megépítéséhez vezető úton. Dacára annak, hogy még nincsenek nukleáris szankciók, de a német kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette a Siemens Energy számára azt, hogy teljesítse azt a szerződést, amelyet arra kötött a Roszatommal, hogy a franciákkal közösen hozzák az irányítási rendszert a paksi atomerőműbe" - fogalmazott.

Majd hozzátette: ezért tárgyalások folynak a francia Framatome-mal a vállalat szerepvállalásának növeléséről.