Lakóparkban bérelt lakások, privát használatra vásárolt autók, méregdrága, de ellenőrizhetetlen orvosi számlák, rámenős agresszív reklámok – mindez az adózók pénzéből, miközben a rászorulókhoz csak a töredéke jut el a felajánlott pénznek. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal lesújtó tapasztalatai az 1 százalék felajánlásából befolyt pénzek sorsát illetően.

Beteg gyerekekre hivatkozva

A példában szereplő alapítványok hirdetett tevékenysége gyermekmentés, anyagi támogatás nyújtása beteg gyermekek családjainak, illetve kórházak fejlesztése volt. „A valós tevékenységek kis átfedést mutattak ezekkel a célokkal. A gyermekmentéssel kapcsolatban például az alapítványoknál egyetlen mentőautót sem találtunk, és semmi olyan tevékenységgel nem találkoztunk, ami tényleges gyermekmentésre utalt volna. Kiderült, hogy ez csak egy ­­»hívószó« volt az adományok gyűjtéséhez” – mondta.

„Azt tapasztaltuk, hogy a támogatás szinte évről évre megduplázódott 2008 és 2011 között. A két alapítvány 966millió forintot kapott, de összesen ténylegesen csak 68 millió forint ment közvetlenül a támogatottaknak” – mondta el a KEHI munkatársa.

Agresszív kampány, a pénzért

A hivatal ellenőrzése rámutatott, hogy az alapítványok tudatos és agresszív médiakampányt folytattak. „Erős sajtó-, majd internetes jelenlét jellemezte a szervezeteket. Erre van jogi lehetőség, ez ugyanis elszámolható a működési költségek között. A működési költségek közül a tényleges rezsiköltség elenyésző volt, de több mint 80százalék volt a hirdetések és a reklámok részesedése.

Ezek az alapítványok több száz internetes domain-nevet is fenntartanak, aminek az az egyetlen célja, hogy az összes kapcsolódó keresőszóval ezekre az alapítványokra találjanak rá az internetezők. Tény, hogy nagyon hatékony és professzionális kampányokat folytattak” – mondta Varga András.

„Lepapírozott” adóforintok

Az ellenőrzés arra kereste a választ, hogy milyen törvénysértő, pazarló és magáncélú kiadások voltak a kiadások között? „Ilyennek tekinthető végső soron az internetes reklám is, de itt professzionálisak voltak az alapítványok. A felhasználásnál azonban már nem. Találtunk magáncélú mobiltelefon-használatot, illetve elegáns lakóparkban bérelt többszobás lakásokat mint irodákat. Személygépkocsikat is vásároltak, ami önmagában nem lenne gond, de ezeket nem az alapítvány céljainak megvalósítására használták.” – osztotta meg a tapasztalatokat az osztályvezető.

„Az egyik alapítványnál ismerősöket támogattak a pénzből, és bár tökéletesen »lepapírozott« esetekről volt szó, de mégis feltételezhető, hogy nem ez volt a támogatói cél. A legnagyobb költési kört a túlárazott eszközbeszerzések és vizsgálatfinanszírozások jelentették. Mintegy 250 millió forint értékben finanszíroztak az alapítványok orvosi vizsgálatokat, a vizsgálatok végrehajtója jellemzően egy azonos tulajdonosi körhöz tartozó cég volt. Ezek az árak a piacinál jóval magasabbak voltak, és jó részének elvégzését nem is tudták igazolni. Az eszközbeszerzéseknél is ez volt a jellemző, a túlárazás” – mondta az előadó.

A KEHI megállapította, hogy céltól eltérően használtak fel 127,7millió forintot, és pazarlónak ítéltek 287millió forintnyi felhasználást. Összesen 231millió forint ment reklámra a 966 millió forintos bevételből, végül összesen 68 millió forintot kaptak meg ténylegesen a rászorultak. „Mindezek alapján a hivatal feljelentést tett költségvetési csalás bűncselekmény miatt, a további visszaélések megakadályozása érdekében az alapítványok számláinak zárolását kezdeményezte a KEHI. Az alapcélokhoz kapcsolódó kifizetéseket a hivatal természetesen engedélyezi” – olvasható a szakmai portálon közzétett jelentésben.