Városlista
2024. május 2, csütörtök - Zsigmond

Hírek

2013. November 05. 05:00, kedd | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Tömbházat a templom elé? Erősebb védelem kell a műemlékeknek

Tömbházat a templom elé? Erősebb védelem kell a műemlékeknek

A műemlékvédelem területén nem csak nagy restaurálásokra, hanem folyamatos karbantartásra lenne szükség, a jogköröket pedig ideje tisztázni: a műemléki környezet védelme kikerült a szakhatósági feladatok közül, így akár benzinkút vagy tömbház is épülhet egy több száz éves templom elé - mutatott a megoldandó feladatokra Nagy Gábor, az Érdi Járási Hivatal vezető munkatársa a Rádió Orient műsorában.

A műemlékvédelem nagy átalakuláson ment át az elmúlt évben, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH)megszűnése óta Foster Gyula Központként működik tovább. Hatásköreinek egy része az Emberi Források Minisztériumához, a Belügyminisztériumhoz, valamint a Közigazgatás- és Igazságügyi Minisztériumhoz került, míg hatósági feladatait a Járási és Kerületi Hivatalok látják el. Nagy Gábor, az Érdi Járási Hivatal Járási, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának vezetője beszélt a változásokról az Rádió Orient stúdiójában.

Nagy szerint az örökségvédelem és az építésügy összevonása nem alapok nélküli, e kettő kapcsolatát szükségszerű volt szorosabbá tenni. A korábban működő stratégia fő iránya a műemlékek esetében a tényleges anyagi valóságnak az erőltetett megtartása volt. A Rádió Orient vendége hangsúlyozta, ezen a területen mindenképpen egy új személetre van szükség. A műemlékekről nem tanácsos nagy kategóriákban beszélni, mert a legfontosabb tulajdonságuk az, hogy egyediek - minden egyes műemlék esetében egyedileg kell a lehetőségeket megvizsgálni és a megoldást megtalálni.

Van olyan műemléki épület, amihez nem szabad hozzányúlni, mert az önmagában és aktuális állapotában teljes értéket képvisel. Viszont egyik szemléletet sem lehet általánosítani, hiszen a műemlékek is azért épültek valaha, hogy használják őket. Mint Nagy megjegyezte, egy műemlék is akkor tud megmaradni, ha él, ha van funkciója, használója, mert ha egy épület használaton kívülivé válik, azzal elpusztul.

A szakértő beszélt az Egy kis mustra című műemlékvédelmi kiadványról is, amely a nem szakmabelieket szólítja meg. A kiadvány a Pest megyei műemléki helyreállításokat fogalja össze már harmadik éve. Létrejötte a MOL Zrt. egy három évvel korábban történt felajánlásának köszönhető, amivel támogatni kívánták a műemlékvédelmet. Kiemelte, 'mivel a Pest megyei Kormányhivatalnál a feltételek rendezettek, ezért a kötelezőn túl is van lehetőségünk tenni valamit'.

Az örökséggazdálkodás szempontjából a helyreállításoknál elengedhetetlen a hivatalnoki és felügyelői munka megvalósulása, az aktív közreműködés és egymás segítése – mondta el Nagy Gábor. Szintén fontos a tulajdonosokkal is megtalálni a közös gondolkodás pontjait, ami egy nagyon keskeny út az épületek értékmegőrzése és a fenntartható használat között.

A kulturális emlékezet fenntartása egy örök téma. A felújítások célja vagy az eredeti állapot visszaállítása, de mi van, ha az épület rom mivoltában hordoz értéket. A 60-70-es évek műemlékjavítása a Velencei Karta szellemében működött, ami az eredeti részek és a kiegészített részek elkülönítése mellett foglalt állást. Ez elméletileg helyes megoldás, a valóságban azonban kavalkádot, máig tartó szakmai vitákat eredményezett.

Nagy szerint a műemléképület értéke változott az elmúlt ötven évben: a rendszerváltás előtti időszak az értékrombolás negyven éve volt, amikor a fő idea a régi épületek kapcsán, hogy a régit eltöröljék. Ha összehasonlítunk az említett időszakban egy ugyanolyan műszaki paraméterekkel rendelkező új épületet és egy műemléképületet, akkor az új volt az értékesebb. Ma ez szerencsére fordítva van - ha változik a műemlékvédelem társadalmi megítélése a köztudatban, akkor az felemeli a műemléképület értékét is, ami maga után vonja a pénzügyi keretek és lehetőségek megnövekedését - mutatott rá a hivatalvezető.

Az épületek fenntartásánál vitathatatlan, hogy szükség van szemléletváltásra és a hozzáállás megreformálásra. A folyamatos állagmegőrzésre kellene összpontosítani, és nem föltétlenül csakis a nagy munkák elvégzésére - rendszeres karbantartás mellett ugyanis nem is lenne szükség ilyesmire. Ugyanígy, a műemlékvédelem szabályozásában is szükség lenne egy hézagmentes jogszabályi környezet megalkotására. 'A hatósági munka területei nincsenek kellőképpen tisztázva, az illetékesség köre a mostani jogszabályi keretek között szűkült, megszűnt a műemléki környezet mint kategória, ahol korábban szakhatósági lehetőségünk volt' – avatott be Nagy Gábor - 'ez a tendencia viszont nem segíti a műemlékvédelmet'. A helyzet várhatóan hamarosan megoldódik, hiszen az összegyűjtött észrevételek már a Belügyminisztériumnál vannak - tette hozzá.

Nagy egy tematikus előadássorozatot is bemutatott a Rádió Orient műsorában: az Építészet és Műemlékvédelem című rendezvényt minden érdeklődő nyomon követheti november 19-én és 26-a között a Pest Megyei Kormányhivatal Nyáry Pál termében.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld

20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz

Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.

2024. Április 30. 13:36, kedd | Belföld

1,7 százalékkal nőtt a GDP

A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján.

2024. Április 30. 08:30, kedd | Belföld

MÁV-Volán: május 1-jén ünnepnapi menetrend szerint közlekednek a vonatok

Május elsején a vonatok az ünnepnapi menetrend szerint közlekednek, másnap már a megszokott munkanapi menetrend érvényes - tudatta a MÁV Zrt. kedden az MTI-vel.

2024. Április 30. 08:28, kedd | Belföld

Maruzsa Zoltán: cél a köznevelés digitalizációja

A kormány ebben a ciklusban a magyar köznevelés digitalizációját tűzte ki célul - jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára hétfőn Szolnokon.