Itthon a következő napokban kevés fontos adatközlésre kerül sor: a munkaerő piaci statisztikák mellett a termelői árindexet teszi közzé a KSH. Ezeknek a számoknak azonban komoly piacbefolyásoló hatása nem lesz, az előttünk álló hét piaci folyamatait elsősorban a globális hangulat, illetve az ukrajnai fejlemények határozhatják meg.

Amennyiben Ukrajnában tovább romlik a helyzet és/vagy erősödik a kockázatkerülés globálisan, a forint árfolyama újra gyengülő pályára állhat. Ellenkező esetben konszolidációra számítanak a CIB Bank elemzői.Rövidtávon azonban kicsi az esélye egy tartós erősödő trend kibontakozásának, a forint mindaddig sérülékeny marad, amíg a piacon él az a meggyőződés, mely szerint az MNB tolerálja, sőt egyesek szerint kifejezetten ösztönzi az árfolyam gyengülését.

Európában a német Ifo index és a Brüsszeli Bizottság gazdasági hangulatot mérő indexe is stabilizálódhatott februárban (az elemzői előrejelzések átlaga szerint). A munkaerő piaci statisztikák a valuta unió egészében magas szinten stabilizálódó munkanélküliségi rátát mutathatnak, míg az előzetes februári inflációs számok várhatóan megerősítik, hogy a pénzromlási ütem mélyen az EKB középtávú célja alatt áll, a deflációs kockázatok –különösen a periféria országaiban –továbbra is jelen vannak.

Az Egyesült Államokban is több fontos makrogazdasági adat napvilágot lát. A negyedik negyedéves GDP adatok a gazdaság kismértékű lassulását jelezhetik, a gazdasági aktivitásra vonatkozó számok beleillhetnek az előző hetek adatainak sorába (amelyek gyengülő feldolgozóipari és ingatlanpiaci aktivitást mutattak). Ugyanakkor ezeket a folyamatokat még mindig „rá lehet fogni” az időjárásra, a növekedési kilátásokkal kapcsolatos aggodalmak nagyobb mértékű emelkedésére csak akkor kell számítani, ha a tavaszi hónapok számai sem jeleznek javulást.