Bár a kormány idén megduplázta a szociális tűzifára szánt állami támogatást, hogy egyetlen mélyszegénységben élő család se fagyoskodjon télen, a jogosult önkormányzatok csaknem 40 százaléka egyetlen fillér támogatást sem kért. Az igénylést elmulasztók között szép számmal vannak súlyosan hátrányos helyzetű kistelepülések. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó polgármesterek szerint tűzifa van, de azért meg kell dolgozni, az ingyen összeaprított, házhoz szállított fát ugyanis sokan eladják.

A tavalyi egymilliárd után idén a kormány kétmilliárd forintot különített el szociális tűzifa-támogatásra, hogy azok a mélyszegénységben élő családok is tüzelőanyaghoz jussanak, amelyeknek erre nem telik. A szociális intézkedés jelentős mértékben csökkentheti az olyan kihűléses halálesetek számát, amelyekben az érintettek saját, fűtetlen lakásukban fagynak meg. Az októberben megjelent, a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásáról szóló belügyminisztériumi rendelet szerint valamennyi, ötezer lakos alatti település jogosult volt a szociális tűzifa-támogatásra. A települések vezetői október 15-ig nyújthatták be igényüket. A rendelet az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települési önkormányzatoknak – fafajtától függően – nettó 7300–13 000 forintos támogatást biztosít erdei köbméterenként.

Esetükben a támogatás felhasználásának feltétele az volt, hogy az önkormányzat köbméterenként 700– 1000 forint önrészt biztosítson. Azoknak a kistelepüléseknek, amelyek nem számítanak a súlyosan hátrányos helyzetű kategóriába, fafajtától függően 1200–2000 forint önrész megfizetését kellett vállalniuk, cserébe köbméterenként 6800-12 000 forintos támogatásban részesülnek. A pályázat kapcsán a Belügyminisztérium azt közölte: 2872 önkormányzat volt jogosult a támogatásra, de ebből csak 1760 nyújtotta be támogatási igényét. A kétmilliárd forintos keretet felhasználták, vagyis aki pályázott, jól járt, hiszen több tűzifa-támogatás jutott neki.

Az eredmény szerint a kistelepülések csaknem negyven százaléka, 1112 önkormányzat nem pályázott a helyi rászorulók megsegítésére. Az érintett települések között több száz olyan is van, amely gazdasági fejlettsége jó, így akár saját forrásból is megoldhatják a problémát, ugyanakkor sok olyan súlyos helyzetben lévő település sem pályázott, ahol komoly gondot jelent a mélyszegénység.