- közölte az MTI-vel csütörtökön a magyar állammal perben álló Esterházy Magánalapítvány.

Közleményében a magánalapítvány üdvözölte a Kúria döntését, amelynek köszönhetően újra esélyt lát az Esterházy-kincsek tulajdonjogának megnyugtató rendezésére. A magánalapítvány továbbra is kész peren kívül megállapodni a magyar állammal a műtárgyak további sorsáról - tudatták.

Szerdán hozott végzésében a Kúria úgy határozott, hogy az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia. A döntés szóbeli indoklása szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, okszerűtlen és a logika szabályainak sem felel meg - ismertette a Kúria ítéletét a közlemény.

A Kúria a tulajdonjog kérdésében nem hozott döntést, csak a korábbi jogerős ítéletet helyezte hatályon kívül.

"Üdvözöljük a Kúria döntését, hiszen ez azt jelenti, hogy a bíróság elfogadta az eljárás és az ítélet tartalmi hiányosságairól szóló érvelésünket. Bízunk abban, hogy a megismételt eljárásban sikerül majd kiküszöbölni ezeket hibákat és a másodfokú bíróság újra alaposan megvizsgálja a bemutatott bizonyítékainkat. Meggyőződésünk, hogy ez a korábbiaktól eltérő eredményhez és a tulajdonjog tekintetében számunkra kedvező ítélethez fog vezetni" - idézi a közlemény az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettesét.

Czigány Balázs hozzátette: a magánalapítvány továbbra is nyitott arra, hogy peren kívül megállapodjon a magyar állammal.

Mint az Esterházy Magánalapítvány hangsúlyozta, semmiképpen sem szeretnék a kincseket Magyarországról elszállítani, hiszen azok magyarországi kötődése elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is.

A magánalapítvány egy olyan, átfogó megállapodásra törekszik a magyar állammal, amelynek kedvező döntés esetén része lehet egy budapesti Esterházy Művészeti Központ megalapítása is - közölték.

Mint a közlemény felidézi, a magánalapítvány 2017 óta harcol azért, hogy a magyar állam ismerje el, a Tanácsköztársaság idején Magyarországra hurcolt és az Ausztriához került fraknói várban maradt műtárgyak művészettörténeti és dologi jogi egységet alkotnak, továbbá ismerje a magánalapítvány tulajdonjogát az Magyarországra maradt műtárgyakra nézve is.

Álláspontjuk szerint ugyanis az V. Esterházy Pál herceg által a két világháború között az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyegyüttest 1949-ben jogtalanul államosították.

Éppen ezért éltek a vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló, úgynevezett restitúciós rendelet kínálta lehetőséggel, a közigazgatási eljárás végén a magyar állam azonban nem tartotta megalapozottnak a magánalapítvány restitúciós igényét. A döntést a magánalapítvány közigazgatási perben támadta meg - emlékeztet a közlemény.

Az Esterházy Magánalapítvány felidézi, hogy a restitúciós eljárás megindítását követően a tárgyak egy részét az Iparművészeti Múzeumból a fertődi Esterházy kastélyba szállították, ez után a magánalapítvány polgári pert is indított a tárgyak tulajdonjogának tisztázása érdekében.

Ebben a polgári perben a bíróság első fokon 2020 szeptemberében, majd másodfokon, immár jogerősen tavaly májusban elutasította a magánalapítvány keresetét. A Kúria tegnapi döntésével ez a polgári peres ügy került vissza a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblára.