A háború folytatásának ára címmel rendezett tanácskozáson kifejtette: már 4 éve tart a háború, előtte az olcsó orosz energiaforrásokra, kőolajra és földgázra támaszkodhatott egész Európa. Azonban a háború kitörésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a 30-40 évig ellátott kontinens kényelmes helyzetének véget vetett az orosz-ukrán konfliktus.

Az energia kérdése korábban is napirenden volt, mindig az aktuális geopolitikai helyzet függvényében, a háború kitörésekor pedig politikai eszközzé vált. Most minden európai ország - különösen Németország, Ausztria, és a kelet-közép-európai régió - próbál különböző új megoldásokat találni a nehézségekre. Az európai országok jelenleg a "zöld átmenetet" (EU Green Deal) erőltetik, amellyel kapcsolatban a versenyképességet és az energiabiztonságot illetően komoly aggályok merültek fel - fejtette ki.

A háború energetikai frontvonala című panelbeszélgetésben rámutatott: egy átmeneti időszak van, mindenki próbál megoldást találni az erőforrásproblémákra. A magyar megoldást keresik - mondta.

Hozzátette:

energiaszuverenitás van, energiafüggetlenség nem létezik, minden országnak a hozzá leginkább illeszkedő modellt kell megtalálnia. Olyan technológiákat kell találni, amelyek ellátják az ipart.
A napenergiát nevezte az egyik ilyen lehetőségnek, az atomenergia és a geotermikus energia mellett.

A zöld átmenetben jelentős eredményeket ért el az ország, jelentős forrásokat fektettek a napelemes technológiák elterjedésébe. A beépített naperőművi kapacitás már 8300 megawattra nőtt - mondta.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: nincs az új technológiák között egy "Szent Grál", amely megoldást jelenthetne az erőforrásproblémákra, az energiahatékonyságot lehet javítani.

Schoellhammer Ralph, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Elméleti és Történeti Gondolkodás a Nemzetközi Kapcsolatokban Műhely vezetője szerint a mesterséges intelligencia (AI) szerepe egyre fontosabb lesz az energiapiacokon is. Megismételte: az elérhető és olcsó energia korszakának vége lett a háború 2022-es kitörésével.

Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy Európa nem erőforrásszegény. Az európai energiarendszerek összeköttetésben vannak egymással, az energiafüggetlenség lehetetlen - vélekedett. Problémának nevezte a politikai stabilitás hiányát a kontinensen az energetikai rendszerek szempontjából, megjegyezve: néhány kormány a kritikus infrastruktúrát politikai célokra használja.