Személyre szóló belépőjegyek, vénaszkenneres beléptetés és kamerás megfigyelés – ezek mind újdonságnak számítanak a labdarúgó szurkolók számára, akik hajlamosak az említett gyakorlatokat kifogásolni. Osztopáni Krisztián adatvédelmi szakértő szerint azonban nincs ok az aggodalomra, a gyakorlatok bevezetése a vandalizmus visszaszorítását szolgálja, a törvényi háttér pedig tiltja a szurkolók személyes adataival történő visszaélést.

A Magyar Labdarúgó Szövetség valamennyi mérkőzésére kötelezővé tette a személyre szóló belépőjegyek használatát. Osztopáni Krisztián elmondta, ennek szigorúan szabályozott törvényi háttere van, ami felhatalmazza az adatkezelőt valamilyen személyes adat kezelésére. A Sporttörvény meghatározza az adatkezelés körülményeit is, amelyeket a szervezők kötelesek betartani. „Ilyen szabály a célhoz kötött adatkezelés követelménye”- mutatott rá az adatvédelmi szakértő. Kiemelte: olyan személyek kiszűrésére irányulhat az adatkezelés, akik benne vannak a sportrendészeti nyilvántartásban, vagyis korábban kizárták őket a sportesemények látogatásától. Ezzel az MLSZ célja a vandalizmus visszaszorítása, hiszen így már a jegyértékesítés fázisában szűrni tudják a látogatókat.

Mint arra Osztopáni Krisztián rámutatott, a Sporttörvény meghatározza azt is, milyen adatokra terjedhet ki az adatkezelés: ez a név, a születési hely és idő, a szurkoló édesanyjának születési neve, valamint a lakcíme. Ez utóbbi esetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nem valósul meg az adatminimalizálás elve, a klubok ennek megfelelően a gyakorlatban kizárólag a nevet, valamint a születési helyet és időt veszik fel adatként.

Az adatokat a belépőjegy esetében a meccset követő három napon belül kell törölni, bérletek és klubkártya esetében azok érvényességének lejárta utáni három nap ez a határidő. „Ráadásul a jogalkotó azt is meghatározza, hogy ezeket az adatokat csak abban az esetben lehet felhasználni, ha a szurkolóval szemben valamilyen eljárást akarnak kezdeményezni” - mondta az adatvédelmi szakértő.

Egy 2014. júniusi törvénymódosítás adott lehetőséget a vénaszkenneres beléptetőrendszer használatára az új ferencvárosi Groupama Arénába. Osztopáni Krisztián elmondta, a törvény egyértelműen kimondja, hogy az adatkezelő a biometrikus adatot nem tárolhatja, abból egy vissza nem fejthető algoritmust, sablont kell generálnia, s a tárolás csakis erre a kódra vonatkozhat, amiből már újra nem tudnak biometrikus adatot képezni. „A szurkolók ilyen adatainak tárolására tehát nem kerül sor, így a rendszer összhangban van az adatminimalizálás elvével” - mondta.

Szintén a Sporttörvény teszi lehetővé a sporteseményeken, illetve a labdarúgó mérkőzések esetén kötelezővé olyan kamerák alkalmazását, amelyek a nézők egyedi azonosítására alkalmas képfelvételeket tudnak készíteni. Ezeket a felvételeket három napig tárolni kötelesek annak érdekében, hogy rendbontás esetén az érintetteket azonosítani tudják, ezt követően azonban törölni kell.