A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Deglobalizáció vagy reglobalizáció? című panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy hazánknak és a közép-európai térség egészének alapvető nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke lenne a pragmatikus, kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapuló együttműködés Kelet és Nyugat között.

Rámutatott, hogy ez 2021 végéig jórészt reális forgatókönyv volt, de a tavalyi év elejére egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy törés lesz a kapcsolatrendszerben, ami a régió számára a lehető legrosszabb hír.

"A geopolitikai blokkok közötti konfrontáció mindig rossz azoknak, akik két tömb között helyezkednek el földrajzilag" - figyelmeztetett, a hidegháborút hozva fel példának.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az eurázsiai együttműködés jó alapja volt a gazdasági fejlődésnek, de ez mára "távoli álommá" vált.

"Azt gondolom, hogy három olyan ügy van, amely gyökeres változást hozhatna. Az első, hogy visszatér-e a kölcsönös tisztelet a nemzetközi politikai kapcsolatokba vagy sem, mert sajnos az utóbbi időszakban a kölcsönös tisztelet teljes hiányát tapasztaltuk. A második, hogy mindenki megérti-e, hogy nem írhatja felül a fizikai realitásokat az ideológiai vagy politikai megközelítés. A harmadik, hogy nyitva maradnak-e a kommunikációs csatornák azok között, akik nem szívesen beszélnek egymással" - jelentette ki.

A globalizáció árnyoldalait érintve leszögezte, hogy azt a nagyhatalmak eszközként használták fel "politikai narratívájuk agresszív terjesztésére" világszerte, és ennek keretében erősen stigmatizálták a nemzetközi fősodortól valamelyest eltérő véleményeket.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a következő időszak sokkal rosszabb lehet, mint a hidegháború volt, különösen a közép-európai régió szempontjából.

"Értem én, hogy több száz vagy ezer kilométerről ez máshogy néz ki, de Oroszország része a realitásnak, és minél közelebb van hozzá egy szereplő földrajzilag, annál inkább az" - mondta.

Ezért - szavai szerint - kulcsfontosságú a párbeszéd csatornáinak fenntartása, ennek híján az ukrajnai békének még a reményét is feladja a világ.

Az amerikai-kínai konfliktusról elmondta, hogy a politika részéről határozott erőfeszítések vannak arra, hogy a nyugati gazdaságot leválasszák Kínáról, azonban a fizikai valóságban, a magánszektorban ennek nincsen semmi jele, sőt épp ellenkező folyamat látható.

Példaként hozta fel Magyarországot, amely a nyugati és keleti cégek találkozási pontjaként rendkívül lényeges szereplőjévé vált mára az elektromos autóiparnak. Majd kiemelte, hogy a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül hét kínai, termékeikre pedig a nyugati autómárkáknak is nagy szükségük van.

Szijjártó Pétertől a közönség soraiból megkérdezték, hogy azzal akarja-e elfogadtatni a szabadságjogok állítólagos csorbulását, a magyar politikai modellt a kormány, hogy Magyarország megkerülhetetlenné válik az európai autóiparban.

"Ez a politikai vita 2010 óta tart. Kormányunk egyértelműen nem a liberális mainstreamet képviseli, hanem jobboldali, patrióta és kereszténydemokrata, ami nem szokványos jelenség Európában" - közölte, mondván, hogy a liberális fősodor ezért mindig is bírálni fogja a vezetést, de azt tiszteletben kell tartani, hogy az utóbbi négy választást a kormánypártok toronymagasan megnyerték.

Fotó: mti